A bohóchal és a kökörcsin szimbiotikus kapcsolata lenyűgöző. Ez a két lény nem is különbözhetne jobban egymástól, mégis létfontosságú szerepet játszanak egymás túlélésében és védelmében.
Ez a két gyakori tengervízi faj segít egymásnak menedéket és táplálékot nyújtva anélkül, hogy kárt tennének egymásban, és végül mindkét faj profitál majd ebből a szimbiotikus kapcsolatból, és mindezt ebben a cikkben is elmagyarázzuk.
Szimbiotikus kapcsolatok a természetben magyarázatok
Mind a biológusok, mind az ökológusok úgy határozták meg a szimbiotikus kapcsolatot, mint két vagy több faj közötti kölcsönhatást, amely előnyös lehet vagy sem. Szimbiotikus kapcsolatok léteznek a világ különböző élőlényei között minden ökológiai közösségben. A legtöbb szimbiotikus kapcsolat elősegíti a fajok fejlődését és virágzását olyan esetekben, mint például a tengeri kökörcsin és a bohóchal kapcsolata.
A szimbiotikus kapcsolatok különböző típusainak felfedezése segíthet megérteni, hogy ez a kapcsolat milyen előnyökkel járhat a különböző szervezetek számára, akár csak az egyiknek, akár mindkettőnek.
A szimbiotikus kapcsolatoknak három alapvető típusa van, amelyeket a természetben a különböző alcsoportokkal együtt fog megfigyelni, például:
Kölcsönösség
Ekkor mindkét organizmus profitál a kölcsönhatásból, ami kölcsönösen előnyös. Az élőlények egymásra támaszkodnak a túlélésben, általában a táplálkozásban vagy a védelemben. A kölcsönös szimbiózist alkalmazó szervezet nagyszerű példája a bohóchal és a tengeri kökörcsin, vagy az ökör és a szarvasmarha.
A kölcsönösség obligát vagy fakultatív kölcsönösségre oszlik. Az obligát kölcsönösségben az interakció szükséges az egyes organizmusok túléléséhez, míg a fakultatív kölcsönösségben az interakció csak azért van, hogy előnyösek legyenek, és a két organizmus egymás nélkül is fennmaradhat.
Commensalism
A kommenzalizmusban csak az egyik szervezet profitál a kapcsolatból, míg a másiknak nem árt az interakció. Egyes organizmusok a másiktól függnek menedék, táplálkozás vagy akár szállítás tekintetében, mint például az aranysakál, amely követi a nagyobb ragadozókat, hogy végezzen az el nem fogyasztott zsákmányokkal. A kommenzalizmusnak különböző altípusai vannak, mint például a metabiózis, amikor a remeterák kagylókat használ otthonaként, bár a kagyló nem részesül a kölcsönhatásból.
Parazitizmus
Ez a fajta szimbiotikus kapcsolat akkor fordul elő, amikor az egyik organizmus egy másik szervezetből él. A szervezet (általában parazita) túlélése a másik szervezettől függ. A szimbiózisnak ez a gyakori típusa olyan lényeknél figyelhető meg, mint a kullancsok, bolhák és parazita férgek, amelyek megfertőzik a gazdaszervezetet, amelyben élnek, és amelyből táplálkoznak.
A szimbiotikus kapcsolat a bohóchal és a tengeri kökörcsin között
Most, hogy megértette a szimbiotikus kapcsolatok különböző típusait és működésüket, észre fogod venni, hogy a bohóchal és a tengeri kökörcsin kölcsönösen szimbiotikus kapcsolatban állnak egymással. Ennek az az oka, hogy mindkét organizmus hasznot húz egymásból.
Az a fajta kölcsönösség, amelybe besorolják őket, kötelező kölcsönösségnek nevezik, mert bár a tengeri kökörcsin és a bohóchal egyaránt részesül az egymással való kölcsönhatásból, ez nem szükséges a túlélésükhöz. Mindkét faj képes túlélni egymás nélkül, de megkönnyítik egymás életét.
A tengeri kökörcsin és a bohóchal szimbiotikus kapcsolatban működik együtt, táplálékot és menedéket biztosítva egymásnak. A tengeri kökörcsin helyet biztosít a bohóchal számára, hogy szaporodjanak, táplálkozhassanak, menedéket találjanak és ívjanak.
Míg a tengeri kökörcsin hasznot húz a bohóchalból, mivel vonzza a kisebb-nagyobb halakat színes narancssárga és fehér testükkel, amelyet a tengeri kökörcsin megehet. A bohóchal segít a tengeri kökörcsin tisztán tartásában, és oxigénnel látja el a csápokat, miközben a bohóchal átúszik rajta.
Kölcsönösség a tengeri anenómokban és a bohóchalban
A bohóchal és a tengeri kökörcsin kölcsönös kapcsolata azért érdekes, mert a tengeri kökörcsin megcsípi a halakat, így fogják meg táplálékukat. A bohóchal azonban születésüktől fogva nyálkahártyát termel, amely immunissá teszi őket a kökörcsin csípésére.
A bohóchal az óceánban található 1000 kökörcsinfaj közül csak körülbelül 10-ben él, amelyeket otthonuknak adnak át. A kökörcsin segít elűzni más ragadozó halakat is, amelyek károsíthatják a bohóchalakat, mert megcsíphetik őket a tengeri kökörcsin csápjai.
Ez a kölcsönösség nagyszerű példája két olyan organizmus szimbiotikus kapcsolatában, amelyek hasznot húznak a kölcsönhatásból. Úgy tűnik, hogy a bohóchal és a tengeri kökörcsin egyenlő előnyökkel jár egymásból a boldogulás érdekében.
Gyakori, hogy a két organizmus közötti szimbiotikus kapcsolatot kommenzalizmusnak tévesztik, mert széles körben úgy tartják, hogy csak a bohóchalak profitálnak a kapcsolatból, de itt van egy összehasonlító táblázat, amely megmutatja, hogy a két faj milyen előnyökkel jár egymásból.
| Clownfish előnyei: | Sea Anemones előnyei: |
| Menedék a ragadozók ellen védő kökörcsin csápjai között. | Oxigénezés a bohóchal fokozott vízmozgásával. |
| A szaporodásra és ívásra biztonságos hely a tengeri kökörcsin. | A bohóchal táplálékot vonz a tengeri kökörcsin számára. |
| Az eledel egy részét, amit a tengeri kökörcsin nem eszik, a bohóchal megeszik. | |
| A bohóchal időnként megeszik a tengeri kökörcsin döglött csápjait táplálékul. | A bohóchal elűzi a kis halakat, amelyek át tudnak úszni a csápokon, és megpróbálják megenni a kökörcsint. |
Károsítanak-e a tengeri anenomok a bohóchalakat?
A tengeri kökörcsin csápjai csípnek, és erős mérget tartalmaznak. Ez megbénítja a halat, és lehetővé teszi a kökörcsin számára, hogy a halat a szájrészéhez mozgassa. A bohóchalak azonban vastag nyálkás bevonattal születnek, amely „immunistá” teszi őket, és megvédi őket a tengeri kökörcsin méregtől. Ez lehetővé teszi a bohóchalak számára, hogy egy tengeri kökörcsin belül éljenek anélkül, hogy sérülnének.
Élhet a bohóchal kökörcsin nélkül?
A bohóchalak meg tudnak élni tengeri kökörcsin nélkül, de jobban boldogulnak, ha szimbiózisban vannak együtt. A tengeri kökörcsinnek sincs szüksége bohóchalra a túléléshez, de ők ketten jó csapatot alkotnak azzal, hogy menedéket, védelmet és élelmet kínálnak egymásnak.
Egyes tengeri kökörcsin típusok megehetik a bohóchalat, ezért a bohóchal csak bizonyos típusú tengeri kökörcsineket él meg. Egyes bohóchalfajok nem élnek tengeri kökörcsinben, hanem úgy élik túl, hogy korallok között bújnak meg a zátonyokon, így a két organizmus nem mindig számít egymásra a túlélésben.
Következtetés
A bohóchal és a tengeri kökörcsin érdekes szimbiotikus kapcsolat van, amely kölcsönös, mivel mindkét organizmus hasznot húz egymásból. A szimbiotikus kapcsolatok különböző formáit figyelhetjük meg a természetben, ahol a különböző fajok segítik egymást, vagy egymásra támaszkodnak a túlélésben.
A tengeri kökörcsin és a bohóchal közötti kölcsönös kapcsolat az egyik leglenyűgözőbb és legnépszerűbb vízi szimbiotikus kapcsolat, amely lehetővé teszi számunkra, hogy jobban megértsük, hogyan élnek együtt a különböző szervezetek.
