Több mint 120 kacsafajta létezik világszerte. Bár mindegyiknek más a tulajdonságai és temperamentuma, a tollazatuk a legkényelmesebb módja annak, hogy különbséget tudjunk tenni a különböző fajták között.
Az észak-amerikai és európai emberek valószínűleg a legismertebb kacsa a tőkés réce, szürke testével és gyönyörű zöld fejével. Azonban sok más fajta kacsa tollazatának árnyalatainak és mintáinak széles választékával rendelkezik.
Ez a cikk bemutatja az összes, elsősorban fekete tollazatú kacsafajtát, a fekete récétől a csendes-óceáni fekete kacsáig.
A 8 legjobb fekete kacsafajta
1. Black Scoter (Melanitta americana)
A Black Scoter egy bukók. A hímet bársonyos fekete tollazat borítja, a számlájuk tövénél élénk narancssárga gomb található. Ez a tök-narancssárga szín a fekete test mellett rendkívül jellegzetessé teszi őket szinte bármilyen távolságból. A nőstényeket nem lehet olyan könnyen azonosítani, mert tarka barna színű mintázattal rendelkeznek. Legjellemzőbb tulajdonságuk a feketés fejsapka, halványbarna arccal.
A fekete skótok a tengerben élnek magasabb szélességi fokokon. Nyáron rovarokat keresnek, nyáron pedig kagylót keresnek. A kacsák azonosításának másik módja a hívásuk. Nagyon hangos vízimadarak, a hímek szüntelenül kukorékoló hangot adnak, ami a sóvárgó galambra emlékeztet.
2. East Indie Duck (Anas platyrhynchos domesticus)
Nem sok olyan kacsafajta létezik, amelynek eredete olyan rejtély, mint a kelet-indiai kacsaé. Először az 1800-as évek elején az Egyesült Államokban, majd az 1830-as években az Egyesült Királyságban rögzítették őket. Vannak olyan elméletek, amelyek szerint a fajtát a tőkés récéből fejlesztették ki, mások szerint pedig az amerikai fekete kacsával keverték össze.
Most ők a kedvencek a bemutatópadon, és vitathatatlanul gyönyörű madár. Csak egy színtipológiában kaphatók: egy gyönyörű mélyfekete tollazat, amely a napfény megfelelő módon érve fényes, csillogó zöld színűvé válik. A nőstények sokkal világosabb barna színűek, sok tollnyom nélkül.
3. Cayuga kacsa (Anas platyrhynchos cayuga)
A Cayuga kacsa egy másik gyönyörű fekete színű kacsa. Közepes termetű fajta, és itthon tenyésztették. Általában 7 és 8 font közötti súlyúak, és gyakran a húsukért és a tojásukért tenyésztik.
Majdnem minden hím tolla fekete, zöld árnyalattal, amely csak még ragyogóbbá válik a napon. Ahogy öregszenek, fehér foltok jelenhetnek meg a tollaikon. A számláik mindig feketék.
Ezek a kacsák meglehetősen szívósak és hosszú átlagos élettartammal rendelkeznek, 8 és 12 év között élnek. Valóban megfelelnek a fekete kacsa gondolatának, hiszen még a tojásaik is feketék.
4. Pomerániai kacsa (Anas platyrhynchos)
A pomerániai kacsa a legritkább kacsafajta ezen a listán. Más német háziasított kacsafajtákból keresztezett fejlett fajta. Gyönyörű vízimadarak faj, amelyek vonzó megjelenésükről és csillogó tollazatukról ismertek.
A pomerániai kacsákat húsukért és tojásukért is tartják, de kiváló házi kacsák is. „Dísz” fajnak is tartják őket, mert olyan gyönyörű mélyfekete színük van, tollakon csillogó zöld és kék árnyalatok vannak. Nagyon jól képezhető kacsa, amely hajlamos agresszív lenni más fajtákkal szemben, és nagyon beszédes.
A pomerániai kacsák élettartama rövid, átlagosan 4-8 év. Csak egy közepes méretű fajta, a tyúkok átlagosan 80-100 évet tojnak évente.
5. svéd kékkacsa (Anas platyrhynchos)
A Platyrhynchos család egyik faja a svéd kékkacsa. Meglehetősen vonzóak, és ellenállnak a hidegnek és a melegnek is, mindaddig, amíg tiszta vízhez jutnak.
A „Svédkék” név kissé megtévesztő, ha a fekete kacsafajták listáján való elhelyezésről van szó. A tollazatuk azonban hasonló a listán szereplő többi fajtáéhoz. Mélyfekete, a tetején kékesszürke csillogású. Könnyű azonosítani ezeket a kacsákat, mert fekete testük van, jellegzetes fehér vállpánttal a csőrük alól a mellkasuk feléig.
A svéd bluest 1835-ben fejlesztették ki, és nem sokkal ezután importálták Észak-Amerikába. Nagyon gyakori, hogy baromfiként neveljék vagy házi kedvencként tartják őket, mert olyan kellemes személyiségük van.
6. Afrikai fekete kacsa (Anas sparsa)
Az afrikai fekete kacsa genetikailag hasonló a tőkés réce csoportjához, és viszonylag hasonló tollazati mintázatúak. Az elsődleges különbség a tőkés réce barna árnyalatához képest a sötét árnyalat.
Az afrikai fekete kacsa gyönyörű sötét fajta. Túlnyomórészt fekete tollazatúak, mindegyik tollan fehér jegyek vannak a hátukon és az arcukon. Szárnyvégeik kékek, számlájuk kék, lábuk élénksárga, barna szemekkel.
Afrikai fekete kacsák gyakran megtalálhatók Afrika kontinensén. Ellenállóságuk lehetővé teszi, hogy kiterjedt tartományban terjedjenek el, Angolától Zambiáig, Malawiig, Botswanáig és Dél-Afrikáig. Inkább gyors folyású, de sekély, sziklás aljzatú folyókban élnek, elsősorban vízi gyomokat és vízi rovarokat esznek.
7. Amerikai fekete kacsa (Anas rubripes)
A nevük ellenére az amerikai fekete kacsa nem olyan egyenletesen fekete, mint sok más madár a listán. Tolluk közepe sárgásbarna fekete színű, körös-körül világosbarnával szegélyezett. Nyakuk és arcuk világosbarna, csőrüktől a fejükig három fekete csík fut. A hím és a nőstény hasonló megjelenésű, a hím csőre sárgás, a nőstény pedig kissé sötétebb, cser csőrrel.
Az amerikai fekete kacsa elsősorban tavakban és tavakban él Észak-Amerika keleti felében. Egész évben nagyrészt rovarokat keresnek, és búvár helyett búvárkacsának tartják őket. Ezek a madarak egy hihetetlenül régi kacsafajta, több mint 11 000 évvel ezelőtti pleisztocén kövületeket tártak fel Georgiában és Floridában. A legidősebb amerikai fekete kacsát 26 évesen és 5 hónaposan rögzítették.
8. Csendes-óceáni fekete kacsa (Anas superciliosa)
A csendes-óceáni fekete kacsa közismert nevén PBD. Indonéziában, Ausztráliában, Új-Guineában, Új-Zélandon, valamint a Csendes-óceán délnyugati részének szigeteinek többségén őshonos siklóréce.
Még ha a nevükben a „fekete” is szerepel, nem olyan sötét színűek, mint sok más fajta a listán. Tollaik középső része fekete, a szélükön barna, a szárnyvégek zöldeskék színűek. Más listákon túlnyomórészt barna kacsákként találhatja meg őket, még akkor is, ha fekete kacsákként vannak besorolva.
