Mindannyian szeretnénk a lehető legjobb aranyhal-tartók lenni vízi barátaink számára, és mindannyian nagyon törődünk aranyhalainkkal, és a legboldogabb, legegészségesebb élet biztosításával. Míg vannak emberek, akik valóban úgy döntenek, hogy szándékosan tudatlanok maradnak a helyes aranyhal-tartással kapcsolatban, a legtöbb ember valóban törődik vele, és akaratlanul is elkövet olyan hibákat, amelyek rendkívül gyakoriak az új és tapasztalatlan aranyhal-tartók körében.
Ha beteg hallal van dolgod, vagy egy elkövetett hibát próbálsz orvosolni, könnyen megverheted magad, de nincs rá szükség! Tájékoztatásért és oktatásért jött ide, és megmutatja, hogy nyilvánvalóan azt szeretné tenni, ami a legjobb az aranyhalának.
Szünetet magadnak
Mindannyian követünk el hibákat. Nemcsak mindannyian követünk el hibákat, de valahol mindannyiunknak el kell kezdenünk, de nem mindenki ugyanott kezdi. Ha a barátod nem követte el ugyanazokat a hibákat, mint te, az nem jelenti azt, hogy egyikőtök is jobb aranyh altartó, mint a másik. Ez csak annyit jelent, hogy mindketten különböző kiindulási pontokkal rendelkeztek különböző szintű alapismeretekkel.
Azok a hibák, amelyeket elkerülhettek, nagy valószínűséggel azok a hibák, amelyekkel a barátja foglalkozik. A legjobb, amit tehetünk aranyhalainkért, hogy támogatjuk és felemeljük egymást, gyengéd korrekciót és biztonságos tájékoztatást nyújtva mindannyiunknak, hogy a lehető legjobb aranyhal-tartók legyünk. Olvasson tovább, hogy elkerülje az aranyhal-tartók által elkövetett leggyakoribb hibákat!
A 9 gyakori aranyhal-tartási hiba
1. Nem biciklizni a tankot
Ez az emberek leggyakrabban elkövetett hibája, amikor aranyhalat vagy bármilyen más halat tartanak. A legtöbben hozzászoktak ahhoz az egyszerűséghez, hogy elmennek a boltba, vesznek egy tálat vagy akváriumot és egy kis halat, és mindent hazavisznek a kezdéshez. A tudomány azt tanította nekünk, hogy ez nem teszi lehetővé a megfelelő tankkerékpározást.
A tartályciklus a hasznos baktériumkolóniák létrehozásának folyamata a tartályban. Ezek a telepek a szűrőben, a szubsztrátumban és a tartályon belüli számos más felületen élnek, ahol a víz áramlik. A hasznos baktériumok ammóniát és nitritet fogyasztanak, amelyek a halak salakanyagai és a lebomló szerves anyagok, és nitráttá alakítják őket. A nitrát a nitrogénciklus végterméke, és ez a fő oka annak, hogy vizet cserélünk egy akváriumban (erről később). A növények segítenek csökkenteni a nitrátszintet a tartályban is, mivel műtrágyaként használják a növekedéshez.
Lehetőség van behalászási ciklus végrehajtására, ami azt jelenti, hogy a hal már a tartályban van, miközben kerékpározik. Ez azonban messze van az ideálistól. A tartályciklus végrehajtásának fő része az ammóniaszint olyan szintű elérése, hogy a jótékony baktériumoknak legyen mit fogyasztaniuk az energiához, a növekedéshez és a szaporodáshoz.
Az ammónia és a nitrit egyaránt károsíthatja a halakat, ideiglenesen vagy tartósan, és az ideális ammónia- és nitritszint a halakat tartalmazó akváriumban nulla. Elképzelhető, hogy ez megnehezíti a behalászási ciklus biztonságos végrehajtását. Vannak olyan termékek, amelyek palackban hasznos baktériumok, amelyek segíthetnek a tankkerékpározás gyors beindításában. Ezek a termékek azonban nem helyettesítik megfelelően a tankciklus végrehajtását.
A tartály kerékpározása hallal vagy anélkül több tényezőtől függően napokig vagy hónapokig tarthat. Türelmet és szorgalmat igényel ez a folyamat, különösen, ha halak élnek az akváriumban.
2. Nem kutatjuk az aranyhal szükségleteit
Ha gyerekkorodban halat vettél, valószínűleg volt már olyan tapasztalatod, hogy az állatkereskedés folyosóin állva kiválogattad az aranyos akváriumdekorációt, fogtál egy kis haleledelt és egy melegítőt, és hazamentél, hogy meghozd a új aranyhalak telepedtek meg. Amit sokan nem ismernek, az az aranyhal speciális igényei.
A leggyakoribb hiba, amit az emberek elkövetnek, hogy az aranyhalat fűtött tartályokban vagy tálakban tartják. Az aranyhal hidegvízi hal, ami azt jelenti, hogy ha otthonuk szabályozott klímakörnyezetben van, például a nappaliban, ahol van légkondicionálás és fűtés, akkor valószínűleg nem lesz szükségük fűtésre. Ez nem mindig van így, de a legtöbb otthonra igaz. Az aranyhal meleg vízben tartása nem hangzik nagy üzletnek, és a felszínen nem is az. Lehet, hogy nem veszi észre, hogy milyen negatív hatással van az aranyhalaira, egészen későig.
Az aranyhalak meleg vizű környezetben való tartása csökkentheti várható élettartamukat, esetenként évekkel vagy évtizedekkel. A megfelelő tartályhőmérséklet biztosítása az aranyhalak számára fontos tényező annak biztosításában, hogy hosszú ideig életben maradjanak.
Más dolog, amit nem biztos, hogy észrevesz, az az, hogy egyes aranyhalak, különösen a képzeletbeliek, nem állnak jól az éles vagy szaggatott szélekkel rendelkező dekorációval. Ezek a durva területek megakadhatnak és elszakadhatnak az érzékeny uszonyoknál, és utat nyithatnak a fertőzés és a stressz számára.
Az aranyhalakhoz választott szubsztrátum mást is érdemes figyelembe venni az induláskor. A legtöbben csak megragadnak egy zacskó kavicsot, és egy napnak nevezik, de az aranyhalakról köztudott, hogy a kavics beékelődik a szájába. Ez emberi beavatkozást igényelhet a kijutáshoz, és akár a halak sérüléséhez vagy halálához is vezethet. A finom aljzat, mint a homok, vagy a nagyobb szubsztrátum, például a nagy kavicsok vagy folyami sziklák, gyakran biztonságosabbak az aranyhalak számára, mivel sokkal kisebb az elakadás kockázata. Vannak, akik még azt is jobban szeretik, ha nincs szubsztrátum az aranyhalaknak.
3. Nem megfelelő tanktársak kiválasztása
A halválasztásnál sokan a „menj be a boltba, vedd ki a halat” módszert alkalmazzák. A végén az történik, hogy az emberek a megjelenés alapján választanak halat, és nem veszik figyelembe az egyes fajok sajátos igényeit. Tehát, ha elmegy a boltba, és az aranyhalat és a trópusi édesvízi halakat, például az angyalhalat választja, akkor az egyik faj az ideálisnál alacsonyabb vízparaméterekben fog élni, mivel az aranyhalak a hideg, míg az angyalhalak a meleg vizet kedvelik.
Vannak, akik betta halat és aranyhalat kapnak, anélkül, hogy észrevennék a stresszt és a veszélyt, ami mindkét halat beletereli, ami gyakran agresszióhoz és halálhoz vezet. Egy másik gyakori hiba az aranyhalakkal kapcsolatban, hogy kisméretű tartálytársakat választanak. Van némi kereszteződés az aranyhal és a guppi környezeti preferenciái között, de az aranyhalak szinte mindent megesznek, ami a szájába fér. Ide tartoznak a guppik és még a felnőtt guppik is.
Vannak, akik azt állítják, hogy az aranyhalat nem lehet akváriumban tartani más halakkal, mert az aranyhalak milyen rendetlenek. Ez nem igaz, szerencsére. Vannak megfelelő tartálytársak az aranyhalak számára, beleértve a nagy csigákat, például a rejtélyes csigákat, és más hidegvízi halakat, például a dojo csótókat. Mindazonáltal óvatosnak kell lennie, amikor tartálytársakat választ az aranyhal számára. A nem megfelelő tartálytársak kiválasztása valószínűleg szívfájdalmat okoz, és stresszt okoz a túlélő halaknak.
4. A tartály túltöltése
Ez nehéz, mert olyan régóta mondogatják nekünk, hogy vannak „szabályok” a tartály méretére vonatkozóan, amelyben egy aranyhalat kell tartani. Őszintén szólva, nincsenek szigorú szabályok, de vannak méretbeli szempontok. Az aranyhalak valóban termelnek hormonokat, amelyek a vízbe kerülnek, és lassítják a növekedést, ezért sokan úgy gondolják, hogy az aranyhal nem fogja kinőni a környezetét. Ez valamennyire igaz, de nem teljesen igaz.
Ha elmész a boltba, és veszel nyolc darab 2 hüvelykes aranyhalat a 10 gallonos tartályodhoz, akkor túlzsúfoltod a tartályt, bár még mind kicsi. Növekedni fognak, és még a növekedés leállása esetén is kényelmetlenül érezhetik magukat, vagy úgy érzik, hogy versenyezni kell az erőforrásokért. A túlzsúfolt tartály teljesen megvalósítható biztonságos és egészséges módon. Csak több tervezést és nagyobb odaadást igényel a tartályok rutin karbantartása a vízminőség és egészség megőrzése érdekében. Létezik azonban valóban túlterhelt akvárium, ezért gondoskodjon arról, hogy az aranyhalaknak és a tartály más lakóinak legyen helye biztonságban és kényelmesen érezzék magukat, és mindannyian egyenlő hozzáférést kapjanak az erőforrásokhoz, például az élelemhez.
5. A tartály alulszűrése
Az aranyhal rendkívül nagy bioterhelésű termelők! Egyetlen kifejlett aranyhal több hulladékot termel, mint 10 parázstetra. Sokan elkövetnek egy hibát, amikor a tartályszűrést választják, és könnyen érthető, hogy miért.
Ha 55 gallonos tartálya van, és egy 50 gallonos tartályhoz tervezett szűrőt lát, azt gondolhatja, hogy „elég közel van”. Ami az alacsony bioterhelésű termelőket illeti, valószínűleg igazad van. Ami az aranyhalat illeti, biztosan nincs igazad. Ha egy vagy két aranyhal van egy tartályban, akkor a tartályban a tartály méretének megfelelő szűrővel kell rendelkeznie. Ha túlzsúfolt tartálya van, akkor olyan szűrőre van szüksége, amely a jelenleginél nagyobb tartályhoz van méretezve.
Az aranyhalak esetében ajánlatos egy erős szűrőt is használni, például egy főzőlap- vagy tartályszűrőt, egy olyan szűrővel együtt, amely több helyet biztosít a jótékony baktériumoknak, például egy szivacsszűrő. Szinte biztos, hogy nem fogja túlszűrni a tartályát, de könnyen alulszűrheti! A megfelelő szűrés eltávolítja a látható és mikroszkopikus salakanyagokat, valamint kolonizálja a hasznos baktériumokat és levegőzteti a tartály vizét. Komolyan, ha a tartály alulszűréséről van szó, egyszerűen ne tedd. Meg fogod bánni!
A vízszűrés bonyodalmainak megértése bonyolult lehet, ezért ha új, vagy akár tapaszt alt aranyhal-tulajdonos vagy, aki egy kicsit részletesebb információt szeretne róla, javasoljuk, hogy nézze meg az Amazont alegkelendőbb könyv, Az igazság az aranyhalról.
Mindent lefed, amit a legideálisabb tartálybeállítás létrehozásáról, az aranyhal gondozásáról és még sok másról tudni kell!
6. Rossz táplálkozási döntések
Mint minden állatnak, az aranyhalnak is kiegyensúlyozott, táplálkozási szempontból megfelelő étrendre van szüksége. Az aranyhal étrendjének legjobb alapja a kereskedelmi forgalomban kapható aranyhal-eledel, mivel ezeket úgy tervezték, hogy megfeleljenek a mikrotápanyag-szükségleteiknek. Ezek az ételek nem nyújtanak változatosságot vagy egyensúlyt. A táplálék minimumát is biztosítják, de nem feltétlenül a jóllakottságot. A vadonban aranyhalak és unokatestvéreik, a porosz pontyok egész nap legelésznek vízinövényeken és apró állatokon, amelyekkel találkoznak, például édesvízi garnélarákon. Képzelheti, hogy a haleledel pellet naponta kétszer nem telíti el az aranyhalat ugyanúgy, mint a legeltetés.
Ideális esetben az aranyhal táplálékalapja pellet legyen. A pehely megfelelő alternatíva, de általában több töltőanyagot és kevesebb tápanyagot tartalmaz, mint a pellet. Az aranyhal étrendjébe rutinszerűen beillesztendő egyéb étkezési lehetőségek a zselés ételek, a fagyasztva szárított ételek, a fagyasztott élelmiszerek és az élő ételek. Ideális esetben az aranyhalnak mindig hozzá kell férnie a friss zöldségekhez és gyümölcsökhöz. A legjobb választás a zöld leveles zöldségek, például a római saláta, a spenót, a rukkola és a fűszernövények, de olyanok is lehetnek, mint a cukkini, vaj tök, uborka, brokkoli, kelbimbó, banán, eper és alma. Ideális esetben a magas cukortartalmú ételeket, például a gyümölcsöket, és a magas fehérjetartalmú ételeket, például a vérférgeket, takarékosan kell etetni, és csak csemegeként kell etetni az emésztési és úszóhólyag-problémák megelőzésére.
7. Nem megfelelő tartálykarbantartás
Miután a tartályt körbejárták és az aranyhalak megtelepedtek, azt gondolhatja, hogy nem árt pár havonta, de akár évente többször is vizet cserélni. Emlékszel a nitrogén körforgásra? A nitrátok felhalmozódnak a tartályban, és a normál szűrőanyag nem távolítja el őket. Egy normál, ciklusos tartályban van némi nitrát, általában legfeljebb 20 ppm biztonságosnak tekinthető, de vannak, akik úgy érzik, hogy akár 40 ppm is biztonságos.
Ha nem végez vízcserét, és nincs száz növény a tartályban, akkor a nitrátok valószínűleg nem fognak sehova menni. Ez azt jelenti, hogy tovább fognak gyarapodni, a tanklakók kárára. A rendszeres vízcsere segít eltávolítani a felesleges nitrátokat.
Újabb probléma a tartályban lévő nitrátfelesleggel? Algák! Az algák egyfajta növény, így növekedésük érdekében felszívják a nitrátokat a vízből. Egy jól kiegyensúlyozott tartályban a növények felszívják a nitrátok nagy részét, a többiről pedig a vízcsere gondoskodik. Ha azonban nem távolítja el a felesleges nitrátokat, akkor az algák megvehetik a lábukat a tartályban azáltal, hogy elfogyasztják a növényei által nem használt nitrátokat.
Az algák nem csak csúnyaak. Olyan szintre nőhet, hogy elkezdi felülmúlni a többi növényt, és az összes tápanyag elfogyasztásával kifojtja őket.
8. Kezelés vs megelőzés:
Szeretnél tudni egy nem túl titkos titkot? Az aranyhalak megbetegedésének első számú oka a rossz vízminőség!
Az emberek gyakran elkövetik azt a hibát, hogy az aranyhalaikon betegség tüneteit látják, és gyógyszert adagolnak nekik. A betegségek kezelése azonban nem tesz jót, ha a víz paraméterei rosszak, és a víz minősége rossz. Valójában csak stresszt adsz az amúgy is stresszes környezethez. Egyes beteges aranyhalak még a gyógyszeres kezelést sem élik túl, így ha egy egyszerű vízcserével vagy vízkezeléssel kezelhető betegség idején ennek a plusz stressznek teszik ki őket, az több kárt okozhat, mint hasznot.
Azt is rendkívül fontos szem előtt tartani, hogy léteznek gyógyszerrezisztens baktériumok. Ha elkezdi az aranyhalaknak olyan antibiotikumokat adagolni, amelyekre nincs szükségük, vagy nem fejezi be a kúrát annak megkezdése után, növeli az antibiotikum-rezisztencia kockázatát. Az antibiotikum-rezisztens fertőzéseket rendkívül nehéz kezelni, és még ha halai el is pusztulnak, akkor is nehézségekbe ütközhet, hogy a fertőző szervezetet eltávolítsák a tartályból. Az aranyhal betegségének legjobb kezelése egyáltalán nem a kezelés, hanem a megelőzés.
A tartály megfelelő gondozása, a rutin vízcsere, a víz kezelése és a paraméterek monitorozása minden gyógyszernél jobb.
9. A szűrőhordozó módosítása
Ha elolvassa a szűrőhöz mellékelt utasításokat, valószínűleg látni fogja, hogy a gyártó azt javasolja, hogy néhány hetente cserélje ki a szűrőanyagot vagy a patronokat. A szorgalmas aranyhal-tartók általában ragaszkodnak ehhez, és akaratlanul is minden alkalommal összeomlik a tartály ciklusa. Ne feledje, a hasznos baktériumok a tartály szűrőjében és szűrőközegében élnek. Ez azt jelenti, hogy minden alkalommal, amikor kicseréli a szűrőpatront, eltávolítja a jótékony baktériumok nagy részét.
Őszintén szólva, a szűrőanyagot ritkán kell cserélni. Amikor vízcserét végez, célszerű piszkos tartályvízben öblíteni, hogy eltávolítsa a „szemcsét” anélkül, hogy elpusztítaná a jótékony baktériumokat. Ha forró víz alatt öblíti le a szűrőanyagot a konyhai mosogatóban, akkor megöli a jótékony baktériumokat.
A legtöbb tapaszt alt aranyhal-tartó azt javasolja, hogy cserélje ki a szűrőpatronokat tartós szűrőszivacsokra és kerámia gyűrűkre vagy gyöngyökre, amelyeket időről időre leöblíthet csere nélkül. Ez segít abban, hogy a legtöbbet hozza ki a pénzéért, és biztosítsa, hogy ne töltse fel a ciklust néhány hetente.
Következtetés
Aranyhal-tartóként rendkívül könnyű hibázni. A megfelelő tartás sok tudást és gyakorlatot igényel, ami időbe telhet. Ne verje magát, ha rájön, hogy hibát követett el. Vegye fel a leckét, orvosolja a problémát, és lépjen tovább. Ez nem csak a legjobb dolog, amit saját mentális és érzelmi egészségéért tehet, hanem a legjobb, amit tehet az aranyhalaiért és a körülötte lévő aranyhal-tartó közösségért.
