A tengerimalacok népszerű, imádnivaló kedvtelésből tartott rágcsálók, amelyeknek saját egyedi egészségügyi problémáik vannak. Ezek némelyikével gyakrabban találkozunk, mint másokkal, és itt megtudunk nyolc gyakori egészségügyi problémájukról. Ezeknek a betegségeknek az ismerete hasznos lehet a szorgalmas tengerimalac-tartónak, ha jó eszközöket ad nekik a betegségek megelőzésére, és ismeri azokat a tüneteket, amelyekre figyelni kell, hogy mielőbb állatorvosi ellátást kérhessen.
Tehát, ássunk bele ezeknek a cukiságoknak néhány gyakori egészségügyi problémájába!
A 8 tengerimalac egészségügyi probléma
1. Fogászati betegség/elzáródás
Meglepődhet, ha megtudja, hogy a tengerimalac fogai élete során folyamatosan nőnek! Normál helyzetben a fogak egymáson kopnak – például a felső fogak normál hosszúságot érnek el, ha az alsóhoz kopnak, hogy kordában tartsák növekedésüket. Ha a száj vagy az állkapocs nincs megfelelően egy vonalban, gyakran genetika, étrend vagy trauma miatt, a fogak, amelyek nem tudnak megfelelően viselni, túlnőnek. Ez megnehezítheti egy tengerimalac számára az evést vagy ivást, de a nyáladzás vagy a nyáladzás is a probléma jele lehet.
Azokban az esetekben, amikor a fogak rendszeresen túlnőnek, fogvágást kell végezni – ez visszatérő szükséglet lehet a tengerimalac élete során. Az ilyen állapotú háziállatokat nem szabad tenyészteni, és a megfelelő étrend bizonyos esetekben segíthet.
2. Légúti fertőzések/tüdőgyulladás
A tüdőgyulladást, vagyis a tüdőgyulladást bakteriális (gyakrabban előforduló) vagy vírusos légúti fertőzés okozhatja. Ez megfigyelhető azoknál az állatoknál, amelyeket nyirkos vagy párás környezetben tartanak, de a másokkal való érintkezés (mind a beteg állatok, akár más, akár egészséges fajok, például kutyák vagy nyulak) is szerepet játszhat. A stressz, az életkor, a rossz táplálkozás vagy a környezetük rossz higiéniája érzékenyebbé teheti a tengerimalacokat erre a betegségre. A látható jelek közé tartozhat a gyors vagy nehéz légzés, a letargia, az étvágycsökkenés és a szem- vagy orrfolyás, bár néha a hirtelen halál az első és egyetlen jel.
A kezelés magában foglalja az antibiotikumokat (bakteriális esetekre) és a szupportív kezelést, például intravénás (IV) folyadékot, oxigénkezelést, C-vitamint és fecskendős táplálást.
3. Pododermatitis
Ezt a betegséget gyakran „poszlábnak” is nevezik, és leggyakrabban tengerimalacoknál fordul elő, amelyek ketrec fenekén vagy koptató alomanyagon sétálnak – a túlsúlyos tengerimalac is kockázati tényező. Az érintett lábakon megvastagodott külső bőrréteg alakul ki, amely ezután kifekélyesedik és másodlagos bakteriális fertőzést képez. A fertőzés ezután a megvastagodott bőrön keresztül feljuthat a lábba, az inakba és a csontokba. A pododermatitiszben szenvedő tengerimalacok gyakran rendkívül fájdalmasak, és gyakran hangot adnak a kellemetlen érzéseikről, valamint nem akarnak járni.
A sérült szövet eltávolítására, antibiotikumokra, fájdalomcsillapítókra, lábáztatásra és sebkötésre lesz szükség. Ennek ellenére a gyógyulás továbbra is nehéz feladat lehet, és egyes háziállatok amputációra szorulhatnak. A megelőzés kulcsfontosságú a száraz, tiszta, súrlódásmentes környezet és a testsúly szabályozása által.
4. Petefészek ciszta
Az 1 évesnél idősebb nőstény tengerimalacoknál gyakran alakulhatnak ki ciszták, amelyek spontán módon jelennek meg a petefészkükön. Csak az egyik petefészekben lehetnek jelen, de leggyakrabban mindkettőben, tiszta folyadék kíséri őket, és tovább nőhetnek. Ezek a ciszták csökkent szaporodási teljesítményt jelenthetnek, de az érintett háziállatok hajhullást, csökkent étvágyat, haspuffadást és letargiát is mutathatnak.
A röntgen és az ultrahang segít a diagnózisban, a kezelés pedig a petefészek és a ciszták ivartalanítással történő műtéti eltávolítása.
5. Nyaki limfadenitis
Ezt általában „csomóknak” is nevezik, és akár a tengerimalacok szájában és orrában elhelyezkedő normál baktériumtörzsek is okozhatják. Ha ezeken a területeken sérülés történik (például túlnőtt fogak vagy valami éles dolog, például széna által okozott horzsolás, amely megsérti a szájnyálkahártyát), ez lehetővé teheti a baktériumok számára, hogy a nyaki nyirokrendszerbe költözzenek, és ott „kereskedjenek”. csomópontok (közvetlenül az állkapocs alatt találhatók, a nyak alsó részén). Ha egy fertőzés már folyamatban van, ez tályogot (fertőzött, duzzadt, gennyes területet) okoz, amely nagy duzzanatot okoz az érintett tengerimalac nyakának alsó részén.
A kezeléshez antibiotikumokra lesz szükség, súlyos esetekben pedig műtétre vagy az érintett nyirokcsomók kiürítésére és kiöblítésére lehet szükség. A megelőzés kulcsfontosságú a stresszmentes környezet, a megfelelő étrend és a megfelelő foghigiénia révén.
6. Urolithiasis
Az urolithiasis egy másik kifejezés a húgyutakban képződő kövekre (vagy kövekre), amelyek magukban foglalhatják a vesét, az uretert, a hólyagot vagy a húgycsövet. A tünetek közé tartozhat a letargia, rossz étvágy, görnyedt testtartás, véres vizelet vagy egyáltalán nem tud vizelni. Néha a fizikális vizsgálatok során érezhető, de általában röntgen- és/vagy ultrahangra van szükség a diagnózishoz.
A helytől függően előfordulhat, hogy kiöblíthetők a teljes húgyúti elzáródás megelőzése érdekében, vagy műtétre lehet szükség a kövek eltávolításához.
7. Dermatophytosis
Ezt gyakrabban gombás fertőzésnek nevezik, és meglehetősen gyakori jelenség ezeknél a srácoknál. Leggyakrabban a fertőzés az arcon, a háton vagy az elülső lábakon fordul elő. A hajhullás gyakran az első jele, és a viszketés meglepően csekély, vagy gyakran egyáltalán nem jelentkezik. Változó gyulladásos vörös elváltozások lehetnek pattanásszerű dudorokkal, kéreggel vagy hámló bőrrel. A kezelésnek szájon át szedhető gombaellenes szerből kell állnia, potenciális helyi terápiával párosítva, és a bőrkaparó labor eredményei alapján néhány hónapig is eltarthat.
Fontos, hogy ne csak a tengerimalacot kezeljük, hanem a környezetét is, hogy megelőzzük az újrafertőződést. A gombás fertőzés is zoonózis, vagyis átterjedhet az érintett állatról emberre, vagy fordítva!
8. Trichofolliculoma
A trichofolliculoma a leggyakoribb bőrdaganat, amelyet bármilyen korú és nemű tengerimalacoknál észlelnek. Lehet egy vagy több daganat, és általában 4-5 cm (1,5-2 hüvelyk) méretűek. Ezek a növekedések bárhol megjelenhetnek a tengerimalac testén, de leggyakrabban a háton és a csípő környékén fordulnak elő. Bár ezek jóindulatú növedékek, a tengerimalac túlhajszolhatja magát ezeken a daganatokon és azok körül, ami vérzést, fekélyesedést vagy másodlagos bőrfertőzést okozhat.
A daganat kezelése műtéti eltávolítás, és megoldja a problémát.
Következtetés
Míg a tengerimalacok rettentően aranyosak, egyedi anatómiájuk és fiziológiájuk alapján saját speciális esetei vannak az orvosi problémáknak. És bár még mindig vannak gyakrabban felmerülő tengerimalac-egészségügyi problémák, amelyekről meg kell tanulni, ez a nyolc gyakori probléma kiindulópontja lesz, hogy egy kicsit többet megtudjon kedvencéről, arról, hogy mire van szüksége, és mikor kell további orvosi ellátást kérnie!
