A kutyák ma az ember legjobb barátja, de régebben ők voltak az ember jobb keze. Sokféle munkakutya létezik, de talán egyik sem olyan szorgalmas, mint a szánhúzó kutya.
A szánhúzó kutyákat arra tanítják, hogy hámot viseljenek, és szánkót húzzanak zord és rideg vidékeken. Az északi bennszülött népek ezekre a kutyákra támaszkodtak, hogy vadakkal, fával, hallal és egyéb árukkal teli szánokat szállítsanak az egyébként bejárhatatlan téli terepen. A szánhúzó kutyának hosszú és érdekes története van, amely túlmutat azon, hogy igáslóként viselkedjen az ember számára.
Gyere velünk, miközben felfedezzük a szánhúzó kutyákról szóló lenyűgöző tényeket.
A 11 tény a szánhúzó kutyákról
1. A kutyaszánozás már több ezer éve létezik
Nehéz pontosan meghatározni a kutyaszánozás kezdetének dátumát. Egyes jelentések azt sugallják, hogy a kutyaszánozásról szóló legkorábbi feljegyzések i.sz. 1000-ből származnak, míg más források bizonyítékokat találtak arra vonatkozóan, hogy a kutyaszánokat több mint 9000 évvel ezelőtt használták. A régészek tudomása szerint a kutyaszánozást az inuitok és az őslakosok alkották meg a mai Kanada északi részén.
De persze ez a közlekedési mód ma sokkal másképp néz ki, mint akkoriban. A korai szánokat általában egyetlen kutya húzta, és csak minimális rakomány volt benne. A nagyobb szánok és több kutya iránti igény akkor jelentkezett, amikor az emberek rájöttek, hogy nagyobb rakományokat is el tudnak szállítani nagyobb távolságokra, ha a súly egyenletesen oszlik el több kutya között.
2. A kutyapép Alaszka állam sportja
1972-ben a kutyapép Alaszka hivatalos állami sportágává vált. Sok lakos tart szánhúzó kutyát szabadidős pépesítés céljából, és ez az állam egyik alapvető turisztikai tevékenysége. Néhány kutyaszánozó cég egész évben kínál túrákat. A nyári hónapokban kerekes kocsin ülhetsz, télen pedig megtapasztalhatod a hóban való dagasztást.
3. Sled Dogs Saved Nome, Alaszka
B alto, egy szibériai husky szánhúzó kutya 1925-ben szerzett hírnevet, amikor megmentette az alaszkai Nome városát. 1925 januárjában az orvosok rájöttek, hogy a halálos diftériajárvány az egész városban elterjed, és a lakosság nagy részét megtizedelheti. Az egyetlen dolog, amit a nomeiak tehettek, hogy megvédjék magukat, az volt, hogy biztosítsák a szérumot a járvány megállításához, de ez a szérum Anchorage-ban volt, 540 mérfölddel arrébb. Ráadásul az egyetlen gép hajtóműve sem indult be, amelyik ki tudta szállítani a gyógyszert, és a járvány közeledett feléjük.
A tisztviselők végül úgy döntöttek, hogy kutyaszán csapatokat vesznek igénybe, hogy a szérumot Nome lakosságához eljuttassák. B alto volt a vezető szánhúzó kutya a Nome-ba vezető utolsó szakaszon, és egy hóviharral kellett szembenéznie, amely szinte lehetetlenné tette a városba való visszautazást. B alto illata alapján ismerte a nyomot, és egy hosszú és embert próbáló 20 órás út után képes volt a csapat többi tagjának 50 mérföldes vezetésére. A diftériajárványt elkerülték, B alton munkásságával vált híressé. Még egy szobra is van a Central Parkban.
4. Éves kutyaszánversenyt rendeznek Alaszkában
Az Iditarod egy kutyaszánverseny, amelyre minden márciusban kerül sor, és állítólag az 1925-ös szérumleadás emlékére állítják. A verseny több száz résztvevőt és szánhúzó csapatukat vonzza. Az első Iditarod 1973-ban történt, mindössze 34 musherrel.
Az Iditarod pályája 975 és 998 mérföld között van, és két hegyláncot keresztez. Az útvonal évente változik; a hossza attól függ, hogy a déli vagy az északi pályát vezetik-e. Az időjárási viszonyok is meghatározhatják a verseny hosszát.
Csak egy musher engedélyezett csapatonként; minden csapat 12-16 kutyából állhat. Ahhoz, hogy célba érjen, legalább öt kutyának kell húznia a szánkót, amikor az eléri a célvonalat.
Az Iditarod ellentmondásos az állatvédő aktivisták körében. Nem hiszik, hogy a verseny a szérumleadásnak emlékezik meg, hanem azt gondolják, hogy ez állatkínzás. Több kutya is megsérült a verseny során, sőt néhányan el is pusztultak a részvétel miatt.
5. Sok kutyafajtából lehet szánhúzó kutya
Nincs egyetlen kutyafajta, amelyből szánhúzó kutya válhatna. Valójában több fajta is alkalmas erre a pozícióra. A szánhúzó kutyáknak soványnak, erősnek, a hideg időjáráshoz alkalmazkodónak és figyelmesnek kell lenniük. Ezenkívül vastag dupla bevonattal kell rendelkezniük a szigetelés érdekében, és bolyhos farokkal, hogy az orrot eltakarják a hideg éjszakákon.
A legtöbb szánhúzó kutya szibériai husky vagy alaszkai malamut, de más fajták is jól teljesítenek ebben a pozícióban, valamint a szamojédek és a chinookok.
6. Egy kutyadoppingbotrány 2017-ben viharral vitte el az Iditarod világát
Az egyik legnagyobb horderejű botrány, amely az Iditaroddal kapcsolatos, egy Dallas Seavey nevű mushert érint. Seavey 2017-ben kutyadoppingbotrányba keveredett, amikor kiderült, hogy csapata négy kutyájában tiltott anyagot találtak. A kutyák tramadoltesztje pozitív lett, egy szintetikus opioid, amelyet fájdalomcsillapítóként használnak.
Seavey tagadta, hogy részt vett volna kutyái doppingolásában, és ehelyett azt sugallta, hogy egy rivális versenyző próbálta szabotálni őt. Végül tisztázták, és nem fegyelmezett. Seavey néhány évet kivett a sportból, és 2021-ben visszatért, és ötödik alkalommal nyert.
A botrány világszerte a címlapokra került, és megkérdőjelezte a verseny erkölcsét.
7. Négy szánkó pozíció van egy csapatban
A szánhúzó kutyákat nem véletlenszerűen választják ki. Ehelyett a képességeiktől és agilitásuktól függően egy bizonyos pozíciót töltenek be, és a szánhoz viszonyított pozíciójuk alapján kapnak címeket.
Vezetőkutyák irányítják a csapatot és szabályozzák a tempót. Lehet egy vagy két vezető, most az utóbbi gyakoribb.
A lengő kutyák közvetlenül a vezető mögött találhatók. Fő feladatuk, hogy a csapat többi tagját a sarkokba tereljék. Amikor a vezérkutyák kanyarodni mennek, nem szokatlan, hogy a többiek le akarnak ugrani a vonatról, hogy követhessék a vezetőt. A lengő kutya mindenkit ívben tart, hogy a többi kutya a nyomon maradjon.
A csapatkutyák jelentik az erőt és a csapatot. A szánhúzás és a szán sebességének fenntartása a fő feladatuk. Ha nagy a csapat, akkor gyakran sok csapatkutyapár van. Néha előfordulhat, hogy egyáltalán nincs csapatkutya, ha kicsi a csapat.
A kerekes kutyák állnak a legközelebb a szánhoz és a szánhoz. Nyugodtnak kell lenniük, hogy ne féljenek a mögöttük haladó szántól. A legjobb kerekes kutyák is erősek és stabilak, mivel segíteniük kell a szán megvezetését a szűk kanyarokban. A kerekes kutyák gyakran a legnagyobbak, mert a csapat többi kölyke előtt veszik fel a szán súlyát.
8. A mushing a szánhúzó kutyák által hajtott sport
A mushing egy sportra és egy szemfogak által hajtott közlekedési módra is vonatkozik. Többek között olyan sportokat foglal magában, mint a gokart, pulka, szánkóverseny és síjoring.
A kocsizást néha szárazföldi pépnek is nevezik. Világszerte gyakorolják, és nagyszerű sport a téli szánhúzó kutyák kondicionálására a holtszezonban.
Pulka egy Skandináviából származó téli sport, amely szánkót, síelőt és kutyákat egyesít. Ebben a sportágban a kutyákat pulkára (szánra) kötik be, a síelő pedig egy heveder segítségével rögzíti magát a pulkához. Ez a sport több koordinációt igényel, mint a hagyományos kutyaszánozás, mivel a síelőnek uralnia kell magát és a kutyákat is.
Síjoring egy olyan sport, ahol egy kutya vagy ló húzza a síelőt. Leggyakrabban egy-három kutyát használnak. A síelő síléceivel és botjaival hajtja előre magát, a kutya pedig extra erőt biztosít a futás és a húzás során.
9. A szánhúzó kutyáknak cipókat kell viselniük
A kutyák színes zsákmányt viselnek a versenyeken. Ezek a csizmák kevésbé divatosak, és inkább biztonsági dolgok. A csizma megvédi a lábfejet a durva havon vagy jégen való dörzsölődéstől, ami súlyosan károsíthatja a mancspárnákat. A jég a lábujjak közé is beszorulhat, és kényelmetlenséget okozhat verseny közben.
Az Iditarod alatt a mushereknek legalább nyolc párnak kell lenniük minden kutyára, bár a legtöbb kutya ennél sokkal többet fog átmenni a verseny során.
10. A szánhúzó kutyák az aranyláz szerves részét képezték
A szánhúzó kutyák nagyon népszerűek lettek Kanada északnyugati részén és Alaszkában a 19. és 20. század végén, az aranyláz miatt. Az aranytáborok többsége télen csak kutyaszánnal vált megközelíthetővé. Ezért mindent, aminek költöznie kellett az év téli hónapjaiban, a kutyacsapat megmozgatta, beleértve a kutatókat, a csapdákat, az orvosokat és a kellékeket.
A kutyák annyira népszerűek voltak ebben az időben, hogy egyes történészek szerint Seattle utcáin nem volt kóbor kutya. Ehelyett az összes kutyát összegyűjtötték és Kanadába és Alaszkába küldték
11. A szánhúzó kutyák akár 10 000 kalóriát is megesznek naponta
A szánhúzó kutyának lenni sok energiát igényel, ezért elegendő táplálékot kell enniük ahhoz, hogy táplálják magukat. Egy átlagos szánhúzó kutya napi 12 000 kalóriát éget el futásai során, így el tudja képzelni, mennyi üzemanyagra van szüksége az energiaellátáshoz. A legtöbb szánhúzó kutya akár napi 10 000 kalóriát is meg tud enni a szánkószezonban, szemben a nagyjából 1500 kalóriával, amelyre egy „normál” kutyának szüksége van. hagyományos étrend. A megfelelő táplálkozás azonban futásaik során válik elengedhetetlenné. Megfelelő üzemanyag nélkül a kutya nem tud úgy futni vagy teljesíteni, ahogy kell.
Végső gondolatok
A szánhúzó kutyáknak több ezer éves múltra tekintenek vissza, és még mindig használják grönlandi, oroszországi, kanadai és alaszkai vidéki közösségekben. Akár támogatod a kutyaszánozást, mint sportot, tagadhatatlan, hogy ezek a hatalmas, gyönyörű kutyák mögött rejlő hatalmas erő és erő rejlik.
A szánhúzó kutyafajtákról szóló blogunkban tájékozódhat arról, hogy az egyes fajták milyen tulajdonságokkal bírnak a kutyaszánozáshoz.
