Az ausztrál juhászkutyák vagy az ausztrálok népszerű kutyafajta az aktív életmódot folytatók körében. Ez a nagy energiájú fajta minden bizonnyal talpon tartja az embereket, miközben hűséges és szerető társaságot biztosít. Ami ezt a fajtát még jobbá teszi, az az, hogy általában egészséges kutyafajta, különösen, ha olyan tekintélyes tenyésztőtől vásárolsz kölyköt, aki elvégzi az összes ajánlott egészségügyi vizsgálatot a tenyészpárokon.
Bár egészséges fajta, ez nem jelenti azt, hogy mentesek a problémáktól. Számos probléma merül fel a fajtában. Legtöbbjük nem gyakori, de fontos tudni, hogy az Ön ausztrál lánya mitől lehet veszélyben.
A 12 ausztrál juhászkutya egészségügyi probléma
1. Csípődiszplázia
A csípőízületi diszplázia az egyik leggyakrabban előforduló betegség, amelyet az ausztráloknál tapasztalhat, bár kevésbé gyakori a jól tenyésztett kutyáknál, akik egészségügyi vizsgálatokat végeztek. Ezt az állapotot magában a csípőízületben lévő lazaság jellemzi, ami a csípő porcának és csontjának idővel elhasználódásához vezet. Kezelés vagy megelőző intézkedések nélkül a csípőízületi diszplázia súlyosbodni fog. Ez az állapot nagyon korai életkorban jelentkezhet, de előfordulhat, hogy csak a kutyája néhány éves korában okoz tüneteket. Ez az állapot nem kezelhető a csípőízület műtéti pótlása nélkül. Ezt a műtétet általában az igazgatótanács által minősített állatorvosi ortopéd vagy sebész végzi. Műtét nélkül a csípőízületi diszplázia idővel súlyosbodik, bár egyes ízületi kiegészítők segíthetnek csökkenteni a csípő kopását. A szakember által összeállított edzésterv segíthet megerősíteni a csípő körüli izmokat, és idővel csökkenti a kutya kellemetlen érzéseit.
2. Könyök diszplázia
A könyök diszplázia ugyanaz, mint a csípődiszplázia, kivéve a könyökízületen belül. Sokkal kevésbé gyakori, mint a csípőízületi diszplázia, bár bizonyos gyakorisággal még mindig előfordul az ausztrál fajtán belül. Ezenkívül a csípőízületi diszpláziához hasonlóan a könyök diszplázia is súlyosbodni fog az idő múlásával, és nagyon korai életszakaszban vagy később is megjelenhet.
Ez az állapot étrend-kiegészítőkkel, gyógyszerekkel és megfelelő edzési renddel kezelhető. A műtét helyettesítheti az ízületet, de ez egy nagyon speciális műtét, és nehéz és időigényes lehet a felépülés.
3. Koponya keresztszalag (CCL) sérülései
A CCL a kutyák térdében található szalag, amely segíti a lábak stabilitását és alátámasztását. Ez a leggyakoribb ízületi sérülés a kutyáknál, és az ausztrálok ki vannak téve ennek a veszélynek az ízületi problémák és a magas aktivitási szint miatt. Ez a sérülés általában olyan tevékenységek során következik be, mint a futás és az ugrás.
A CCL-sérülések néha pihenéssel gyógyulnak, ami hetekig vagy hónapokig is eltarthat. Ha azonban a CCL nagyrészt vagy teljesen elszakadt, akkor műtétre van szükség a probléma megoldásához. Használható néhány sebészeti technika, és előfordulhat, hogy az elsődleges állatorvos jól érzi magát a sérülés megjavításában. Sok esetben az ortopéd sebésznek meg kell javítania a szalagot.
4. Szürkehályog
A szürkehályog a szemlencse elhomályosodása, amely látási problémákhoz és vaksághoz vezethet. Előfordulhatnak egy vagy mindkét szemen. A leggyakoribb módja annak, hogy egy kutya szürkehályogot kap a genetikai kockázat miatt, bár előfordulhat olyan kutyáknál is, akiknél nincs ismert genetikai kockázat. Azonban más egészségügyi állapotok, például cukorbetegség miatt is előfordulhat, ezért győződjön meg róla, hogy kutyáját orrától farkáig ellenőrizte, ha szürkehályogra gyanakszik.
A szürkehályog sebészileg javítható, de ezt az eljárást szemész állatorvos végzi, és meglehetősen költséges lehet. Kezelés nélkül a kutyája megvakul. A jó hír az, hogy a homályos szem nem mindig szürkehályog. Az idősebb kutyáknál gyakran alakul ki nukleáris szklerózis, ami nem komoly probléma, és a képzetlen szem számára szürkehályognak tűnhet.
5. Progresszív retina atrófia
A progresszív retina atrófia önmagában nem betegség, hanem olyan betegségek csoportja, amelyek a kutya szemének vagy szemeinek retináját érintik. A retina elsorvad, vagy elpusztul, mindezen körülmények között. Idővel ez az atrófia súlyosbodni fog, végül vaksághoz vezet. Mivel a PRA-nak különböző típusai léteznek, bármilyen életkorú kutyákat érinthet, néhányan már 2 hónapos kortól is kapnak diagnózist.
Kutyája retinájával kapcsolatos problémák legkorábbi tünete az éjszakai látási képességeik csökkenése. Ez azonban végül befolyásolni fogja kutyája látási képességét erős megvilágításban. A szürkehályoggal ellentétben a PRA nem fájdalmas a kutyájának, de a vakság megterhelő lehet a kutyája és a háztartás többi tagja számára. Erre az állapotra azonban nincs kezelés.
6. Distichiasis
A diszichiasis olyan állapot, amelyben a kutya szempillái a szemhéj rossz részéből fejlődnek ki, és a szemhéj bőre helyett a szemhéj széléről fejlődnek ki. Ez ahhoz vezethet, hogy a kutya szempillái a szemhez dörzsölődnek, ami fájdalmas fekélyekhez vezethet. Ha nem kezelik, a fekélyek súlyos fertőzésekhez és vaksághoz vezethetnek.
Léteznek nem sebészi kezelések erre az állapotra, beleértve a szem kenését és védelmét szolgáló gyógyszeres kezelést, valamint a szempillák kitépését, ha csak néhány szempilla nincs a helyén. Súlyosabb esetekben kutyája sebészeti kezelést igényelhet. Számos műtéttel lehet kezelni ezt az eljárást, és ezek a nem invazívtól az invazívig terjednek, az állapot súlyosságától és a korábbi kezelésekre adott válaszoktól függően.
7. Collie szem anomália
Collie szem anomália vagy CEA, a szem betegsége, amely a szülőktől öröklődik, a szem nem megfelelő fejlődését okozó gén miatt. Jellemzően collie-k, sheltik, ausztrál, border collie-k és új-skóciai kacsa-retrieverek esetében fordul elő. Általában jelentős fizikai rendellenességek vannak a szemekben, amelyek nem okoznak fájdalmat vagy vakságot. Egyes esetekben a kutyák vakon születhetnek, vagy vakság alakulhat ki.
Bár vannak olyan sebészeti eljárások, amelyek javíthatnak bizonyos szemproblémákat, a CEA legtöbb esete nem kezelhető. Ez általában nincs hatással a kutyája életminőségére, de éberséget igényelhet, hogy szorosan figyelje a szem elváltozásait és sérüléseit.
8. Pajzsmirigy alulműködés
A pajzsmirigy alulműködése a pajzsmirigy csökkent működését okozó betegség. Ez nem ritka állapot általában a kutyáknál, és más fajoknál is előfordul, beleértve a macskákat és az embereket. Ez az állapot számos tünetet okozhat, beleértve a letargiát, a súlygyarapodást, a fogyás nehézségeit, valamint a bőr és a szőrzet változásait. Úgy tűnik, hogy egyes kutyák hajlamosabbak ennek az állapotnak a kialakulására, bár rendszeresen előfordul olyan kutyáknál, akiknek a szülei nem rendelkeztek vele.
Ez az állapot gyógyszerekkel kezelhető, bár kutyájának élete végéig gyógyszerekre és rutin laborvizsgálatokra lesz szüksége, hogy biztosítsa a megfelelő pajzsmirigyszintet. Rendkívül gyakori, hogy a hypothyreosisban szenvedő kutyák elhíznak, és nagyon nehéz segíteni nekik a fogyásban. Rendkívül fontos lesz az Ön számára, hogy megfelelő étrenddel és testmozgással megtartsa kutyája egészséges testsúlyát.
9. Epilepszia
Az epilepszia egy neurológiai rendellenesség, amely görcsrohamokkal jár. A rohamok kialakulásának az epilepszián kívül számos oka van, például agydaganatok és toxinexpozíció, ezért fontos, hogy ne csak azt feltételezzük, hogy kutyája epilepsziás, ha rohamokat kap. Az epilepszia lehet genetikai betegség, de az epilepsziás esetek többsége idiopátiás vagy ismert ok nélkül.
Többféle rohamellenes gyógyszer létezik a piacon, így gyakran több lehetőség közül választhat, amikor kutyája elkezdi a gyógyszeres kezelést. Egyes gyógyszereknek több kockázata és mellékhatása van, mint másoknak, ezért mindenképpen beszélje meg állatorvosával a gyógyszer előnyeit és hátrányait. Néha több gyógyszerre van szükség ahhoz, hogy a kutya epilepsziáját kordában tartsák. Ha a kutyája többször is egymás után kezd rohamot tapasztalni, vagy olyan rohamot tapasztal, amely nem ér véget, akkor ez orvosi vészhelyzet, és azonnal állatorvosnak kell kezelnie.
10. Limfóma
A limfóma a rák egy fajtája, amely a szervezet nyirokcsomóiban fejlődik ki. A nyirokcsomók a keringési és immunrendszer létfontosságú részét képezik. Tekintettel arra, hogy a nyirokcsomók szétszórtak a testben, a limfóma nagy kockázatot jelent az áttétképzésre. Súlyos esetekben a szervek belsejében is kialakulhat.
A limfóma a rák egy veszélyes fajtája, amelyre sok kutyafajta hajlamos, köztük az ausztrál is. Ha korán észlelik, többféle kezelési lehetőség áll rendelkezésre a limfóma kezelésére. Könnyű azonban elmulasztani a rákos megbetegedések korai jeleit, lehetővé téve számukra a növekedést és terjedést, mielőtt a tüneteket észrevennék.
11. Hemangiosarcoma
A hemangiosarcoma a rák egy másik típusa, és bár egyes kutyafajták különösen hajlamosak a kialakulására, mint például a Labs és a Golden Retrieverek, Ausztráliában is előfordul. Ez a fajta rák több belső szervben is kialakulhat, a máj és a hasnyálmirigy az elsődleges daganat leggyakoribb helye.
A hemangiosarcomát az teszi olyan nehézzé kezelni, hogy mennyire alattomos lehet, és milyen nehéz lehet kezelni. Nem ritka, hogy az emberek nem veszik észre, hogy kutyájuk hemangioszarkómája van, amíg belső vérzés nem alakul ki, és a helyzet halálossá válik. A hemangiosarcoma bizonyos típusai kezelhetők, de ez a rák általában nagyon rossz prognózisú.
12. Több gyógyszerre való érzékenység
A több gyógyszerrel szembeni érzékenységet az MDR1 gén mutációja okozza, amelyet néha ABCB1 génnek is neveznek. Ez a mutáció megváltoztatja a szervezet azon képességét, hogy megvédje az agyat a gyógyszerektől, valamint hatékonyan metabolizálja és kiválasztja azokat. Ez azt jelenti, hogy az ilyen betegségben szenvedő kutyák rendkívül érzékenyek számos gyógyszerre, és túladagolási tüneteket tapasztalhatnak, még megfelelő adagolás mellett is.
Ez az állapot a leggyakrabban a terelőfajtáknál fordul elő, beleértve az ausztrál fajtákat is. Bár az ausztrál hajlamosak erre az állapotra, nem szükséges speciális teszteket futtatni a kutyán annak megállapítására, hogy van-e vagy sem. Állatorvosa a legjobb útmutatást tudja adni Önnek, hogy ausztráliáját gyógyszerekkel biztonságban tudja tartani.
Következtetés
Összességében elmondható, hogy az ausztrál kutyák általában egészségesek, de fontos, hogy megfelelő gondossággal járjon el, amikor a tenyésztők kutatásáról és kutyája egészségi állapotának figyelemmel kíséréséről van szó. Keressen olyan tenyésztőt, aki elvégzi az összes ajánlott egészségügyi vizsgálatot tenyészkutyáján, mielőtt tenyésztik őket, és aki nem tenyészt olyan kutyát, amely bizonyos állapotokra genetikai hajlamot fejleszt vagy mutat.
