Ha eltöltött egy kis időt a bernáthegyiek nézegetésével vagy kutatásával, csak idő kérdése, mikor látja az egyik jellegzetes hordógallérjukat. De honnan származnak ezek a nyakörvek, és mire szolgáltak?
Az igazság az, hogy ahordógallér valószínűleg nem más, mint egy művész ábrázolása, de ez nem jelenti azt, hogy ne lenne mögötte érdekes történet. Legyen szó tényről vagy fikcióról, a hordógallér és a bernáthegy össze van kötve, és itt elmagyarázzuk, miért van ez így.
A Szent Bernát rövid története
Ahhoz, hogy megértsük, honnan származik a bernáthegyi hordógallér, először is meg kell értened a bernáthegy történetét.
Svájc mindig is köztudottan nehezen megközelíthető ország volt, és bár a modern idők és a technológiák némileg enyhítették a terheket, nem kell sok kutatás ahhoz, hogy rájöjjünk, milyen nehéz volt Svájcot elérni és átutazni.
A legenda szerint i.sz. 1049-ben Menthonai Szent Bernát kolostort és hospice-házat hozott létre az Olaszország és Svájc közötti egyetlen főúton. Veszélyes átjáró volt, és a kolostor menedékként szolgált az emberek megmentésében és a hágón való átjuttatásban.
A szerzetesek kiválasztottak egy masztiff-stílusú kutyát, és szelektíven tenyésztették ki, hogy segítsenek ezekben a hómentő küldetésekben, és az eredmény Szent Bernát lett.
St. Bernards segített a szerzeteseknek felderíteni a lavinákat, mielőtt azok bekövetkeztek, és kiemelkedő szaglásuk segített megtalálni és megmenteni a hóba temetett embereket. A bernáthegyiek kiemelkedő kutató- és mentőkutyákká váltak, és még akkor is kimentek embereket keresni, ha az időjárás túl zord volt ahhoz, hogy a szerzetesek kimerészkedjenek.
De mi a helyzet a hordógallérokkal?
Bár egyes elméletek említik a pálinkát tartó hordógallérokat, hogy felmelegítsék a Szent Bernát-hágón átmenő utazókat, ez nem lett volna előnyös. Míg a pálinka melegebbé teheti a végtagjait, ezt úgy teszi, hogy elvezeti a testhőt a magból, ahol hidegebb időben égetően szüksége van hőre.
Bár ez nem feltétlenül zárja ki, hogy az elmélet megtörténjen, hitelt ad annak a gondolatnak, hogy a hordógallér egyszerűen művészi választás volt. A szóban forgó művész Sir Edwin Landseer 1820-as festménye.
A „Alpesi masztiffok újraélesztik a bajba jutott utazót” című festmény sikeres volt, és egy Szent Bernátot ábrázolt hordógallérral a nyakában. De még Landseer akkori története szerint is a hordógallér nem tartozott a Szent Bernát hivatalos felszereléséhez.
Az ikonikus kép és a mögötte álló történet mégis megragadt az emberek emlékezetében, és azóta a Szent Bernát és Svájc kulturális ikonjává vált.
Végső gondolatok
Bár a hordónyakörv alig több, mint egy népmese, az igazság az, hogy a bernáthegyi kutató- és mentőkutyák voltak, és hosszú ideig fenomenális munkát végeztek.
Ma a fejlett technológiák megkönnyítik az emberek felkutatását ezekben a szélsőséges helyzetekben, de ez nem változtat azon a tényen, hogy ezek a kutyák rendkívül alkalmasak a hidegre, valamint a kutatási és mentési műveletekre.
Ebből a gazdag történelemből származik a hordógallér, és akár tények, akár fikciók, mélyen beleivódott a Szent Bernát és Svájc történelmébe.
