Mindenki, aki váratlanul elveszítette kedvenc aranyhalát, azon töpreng, hogy miért pusztult el aranyhala, és mit tehetett volna, hogy megakadályozza. Őszintén szólva, soha nem tudhatod, miért pusztult el hirtelen az aranyhalad, de számos oka lehet annak, hogy egy látszólag egészséges aranyhal elpusztulhat. Ezek az okok három kategóriába sorolhatók: sérülés, betegség és környezet. Annak érdekében, hogy jobban megértse, miért pusztult el az aranyhala, megvizsgáljuk az egyes kategóriákban előforduló leggyakoribb okokat, és azt, hogy mit tehet a jövőben ezek kijavítása érdekében.
A 9 lehetséges ok, amiért az aranyhalad megh alt
1. Megtámadva
Ha ez a helyzet, akkor valószínűleg haladon lesznek látható jelek, például szakadt uszonyok vagy vérzés. Gyakran előfordul, hogy a zaklatás és az agresszió rutinszerűen megtörténik, mielőtt egy hal halálához vezetne, de előfordulhat, hogy olyan esemény következik be, amely támadást vált ki. Az Ön aranyhalait nemcsak más aranyhalak veszélyeztetik. Az erőforrásokért vagy területekért folytatott versengés, vagy a nem megfelelő tartálytársak általános agressziója egyaránt olyan támadáshoz vezethet, amely hal halálát okozza. Ennek megelőzése érdekében ügyeljen arra, hogy az agresszív tartálylakókat elkülönítse a tartály többi részétől. Arra is ügyeljen, hogy aranyhalait csak megfelelő akváriumtársak tartsák.
2. Tenyésztési magatartások
Ha látott már aranyhal tenyésztési viselkedést, tudja, hogy ez nagyon fizikai és megterhelő lehet a halaknak, különösen a nőstényeknek. A hím aranyhal könyörtelenül üldözni fogja a nőstényt, amíg ki nem engedi az ikráit. Ez napokig vagy akár hetekig is eltarthat, és olyan sérülésekhez vezethet, mint a vízkő elvesztése és az uszonysérülések. Ez egy olyan helyzet, amikor valószínűleg tüneteket tapasztal, de ez nem garantált. Néha a viselkedés okozta stressz megölheti a halat, és ha a stressz nem öli meg a halakat, akkor az immunrendszerüket gyengítheti, így a veszélyes fertőzések megvehetik a lábukat. Ha észreveszi, hogy a hímek üldözik a nőstényedet a stressz vagy a kimerültség miatt, szétválaszthatod őket különböző tartályokba, amíg mindenki le nem hűl. Használhat tenyésztési dobozokat és tartályelválasztókat is a nőstények biztonsága érdekében.
3. Belső paraziták
A külső élősködőket, mint például az ich és a flukes, gyakran szabad szemmel is láthatja. A belső parazitákat azonban sokkal nehezebb észrevenni, és néha nem is okoznak tüneteket, amíg az aranyhal rendkívül beteg. A paraziták gyengítik az immunrendszert, lehetővé téve más fertőzések kialakulását. Ezenkívül energiát vonnak el a szervezet szükséges funkcióitól, és egyes paraziták akár a belső szerveket is károsíthatják. Néha a belső paraziták tünetei finomak és nem leírhatóak, például az uszonyok beszorítása és a letargia, ami megnehezíti azonosításukat és kezelésüket. A paraziták megelőzése a legjobb fegyver ellenük, és ennek legegyszerűbb módja az, hogy az új halakat karanténba helyezi, és profilaktikusan kezeli őket, mielőtt más halakkal együtt a fő akváriumba kerül. Számos vény nélkül kapható parazitaellenes gyógyszer és kezelés létezik, amelyek profilaktikusan vagy aktív fertőzés kezelésére használhatók.
4. Dropsy
A közhiedelemmel ellentétben a vízkór tünet, nem önálló betegség. A vízcseppet olyan belső betegségek okozzák, amelyek a testfolyadék felgyülemléséhez vezetnek a hal hasában. Ez a vízkóros halak jellegzetes „fenyőtoboz” megjelenéséhez vezet, amikor a hasuk megduzzad és a pikkelyek kifelé fordulnak. A vízkór tüneteit mutató halak már súlyosan megbetegedtek, és a vízkór kialakulása után a halálozási arány rendkívül magas. Egyes halaknál a hasi duzzanat és a fenyőtoboz megjelenése finom lehet, így könnyen kihagyható. A cseppeket gyakran széles spektrumú antibiotikumokkal vagy antibakteriális szerekkel kezelik. Ez lehetővé teszi az alapbetegség kezelésének legjobb esélyét anélkül, hogy tudnánk, melyik szervezet okozza.
5. Ammóniamérgezés
Az ammónia egy hulladéktermék, amely az aranyhalak által kiválasztott hulladékból, valamint a bomló szerves anyagokból származik, beleértve a növényeket és az állatokat. Az ammóniát általában a hasznos baktériumok távolítják el a tartályból, amelyek elfogyasztják az ammóniát. Két fő oka van az ammónia felhalmozódásának a tartályokban, ezek a rossz szűrés és a hasznos baktériumok hiánya. Az aranyhalak nagy biológiai terhelést hoznak létre az akváriumban, ezért gondoskodnia kell arról, hogy a szűrő elég erős legyen ahhoz, hogy kezelni tudja az összes hulladékot, különösen akkor, ha a tartály túlzsúfolt.
Súlyos hiba, amelyet sokan elkövetnek egy új tartály felállítása során, ha nem hajtanak végre egy tartályciklust, ami megtelepíti a jótékony baktériumokat. E baktériumok nélkül az ammónia gyorsan felhalmozódik a tartályban. Az is lehetséges, hogy összeomlik egy már beépített tank ciklusa. Ez általában akkor fordul elő, ha a szűrőanyagot nem megfelelően tisztítják, cserélik vagy hagyják kiszáradni. A jótékony baktériumok olyan felületeken élnek, amelyeken víz áramlik. Ez azt jelenti, hogy a szűrőközegben, a szűrőben, az aljzatban és a tartály dekorációjában élnek, de nem a tartály vizében.
Az ammóniamérgezést az aranyhalon megjelenő fekete foltok alapján lehet azonosítani, ami azt jelzi, hogy a test megpróbál meggyógyulni az ammóniával való érintkezés következtében. Az ammóniamérgezés égési sérüléseket, vízkőveszteséget és uszonyrothadást is okozhat. Ha valami gyorsan megemeli az ammóniaszintet a tartályban, ez kevés tünet mellett halálhoz vezethet. Győződjön meg róla, hogy rendszeresen ellenőrizze a vízparamétereket, hogy megbizonyosodjon arról, hogy a tartály ciklusban van, és nem halmozódnak fel hulladéktermékek.
6. Nitritmérgezés
A nitritek a nitrogénciklus egy másik részét képezik, amely akkor megy végbe, amikor körbejárja a tartályt. Ez a hulladéktermék az ammóniához hasonló módon halmozódhat fel, ha a hasznos baktériumkolóniák nem működnek maximális kapacitással. A nitritmérgezés tünetei közé tartozik a letargia, kedvetlenség, levegőnyelés, a kopoltyúk körüli barna elszíneződés és a kopoltyú gyors mozgása. A nitritmérgezés legnagyobb problémája azonban az, hogy néha egyáltalán nincsenek tünetek. Néha a halak hirtelen elpusztulhatnak a megnövekedett nitrit miatt. Nem feltétlenül öli meg az egész akváriumot egyszerre, így ha éppen egy vagy két halat vesztett el, ez egy lehetséges ok. Rendszeresen ellenőrizze vízparamétereit, hogy megbizonyosodjon arról, hogy a nitrit szintje az ellenőrzés alatt marad. Egy teljesen körkörös akváriumban ne legyen ammónia vagy nitrit.
7. A vízparaméterek gyors változásai
Az ammónia- és nitritszint hirtelen megugrása nem az egyetlen vízparaméter, amely a halak pusztulásához vezethet. A pH-szint gyors ingadozását okozhatja az új tartályvíz, a pH-t megváltoztató ásványi anyagok hozzáadása, valamint véletlenül savas vagy lúgos anyag hozzáadása a tartályhoz, például ha egy vödör segítségével új vizet tölt a tartályba, tisztító vegyszerekkel együtt használják.
A klór és a klóramin a csapvíz olyan adalékai, amelyek az aranyhalakat is elpusztíthatják. Ezek akkor kerülnek a tartályba, ha vízcserét hajtanak végre, és kezeletlen csapvizet töltenek a tartályba. Mindig használjon olyan vegyi adalékanyagokat, amelyek eltávolítják a klórt és a klóramint a vízből, mielőtt a tartályba töltené. A klór és a klóramin még a kútvízben és néhány palackozott vízben is jelen lehet.
8. Szélsőséges hőmérséklet
Az akvárium hőmérsékletének gyors változásai a halaidat is megölhetik. Ez leggyakrabban akkor fordul elő, amikor a fűtőberendezés meghibásodik, és „megfőzi” a tartályt, és olyan mértékben túlhevíti, hogy a halak elpusztulnak. Ez nem garancia arra, hogy az akváriumban lévő összes halat elpusztítja, ezért csak néhány hal elvesztését kell még kivizsgálni. Ha a tartályt olyan helyen tárolják, ahol nincs klímaszabályozás, például garázsban vagy fészerben, vagy ha rossz időben elmegy az áram, akkor a tartály gyors hőmérsékleti ingadozásokat tapasztalhat. Akváriumi hőmérővel meghatározhatja a tartály vizének hőmérsékletét, hogy az biztonságos tartományban maradjon.
9. Áramütés
Ha figyelembe vesszük az elektronikai eszközök számát egy akváriumban és környékén, ez valószínűleg nem ér olyan nagy meglepetést. Az akváriumi elektronikát víz körüli használatra tervezték, de nem ismeretlen, hogy meghibásodnak vagy elhasználódnak, és áramot küldenek a tartályba. Ez leggyakrabban hibásan működő fűtőberendezés esetén fordul elő, de bármi, ami hozzáér a tartály vízéhez, amely elektromos árammal rendelkezik, bizonyos szinten fennáll a tartály áramütésének kockázata. Ha úgy gondolja, hogy ez megtörtént, ne érintse meg a tartály vizét, hogy megtudja.
Magától értetődik, hogy az elektromos áramok veszélyesek lehetnek, és ha az áramütést szenvedett vízbe dugja a kezét, az árthat Önnek. Ha úgy gondolja, hogy fennáll annak a veszélye, hogy a tartályt áramütés érte, kapcsoljon ki minden elektromos áramot, lehetőleg a biztosítékdoboznál, majd várjon egy kicsit, mielőtt megpróbálná megérinteni a tartályt vagy a tartály vizét.
Befejezésül
Ha megtapaszt alta egy aranyhal hirtelen elvesztését, az szomorú és frusztráló lehet. Nehéz lehet kideríteni, mi történt, különösen akkor, ha a tartályban más állatok is vannak, amelyek rendben vannak. Ne feledje, hogy aranyhalának olyan alapbetegsége lehet, amelynek tüneteit soha nem tapaszt alta, és végül az aranyhalak elpusztulnak az életkorral összefüggő szövődmények miatt. Ha 10 éves aranyhala hirtelen elpusztul, lehet, hogy ez csak az életkorral függ össze, de célszerű ellenőrizni a vízparamétereket, hogy megbizonyosodjon arról, hogy a víz minősége jó, és a tartály továbbra is járható.
