A sündisznók elragadó és egyedi lények, amelyek kellemes, bár szúrós társaivá válhatnak az odaadó gazdiknak. Tüskés barátaink egészségügyi problémái soha nem szórakoztatóak, és még a legtapaszt altabb tulajdonosok számára is stresszesek lehetnek. A házi sün számos betegségben szenvedhet, de az egyik, ami a ráhangolódó gazdi számára különösen aggasztó lehet, az az ingatag sün szindróma. A következő útmutató ismerteti ezt a betegséget, felismerésének és diagnosztizálásának módját, valamint a kezelési és prognosztikai információkat.
Mi az a támolygó sündisznó szindróma?
Az ingatag sün szindróma (WHS), más néven demyelinizáló bénulás, egy progresszív neurológiai betegség, amely az afrikai törpe süneket érinti. Ezt az állapotot az 1990-es évek óta jelentették, és megfigyelték, hogy Észak-Amerikában az afrikai sünök körülbelül 10%-át érinti. Ennek a szindrómának az oka ismeretlen, de úgy gondolják, hogy örökletes. A WHS-hez kapcsolódó tünetek bármely életkorban felléphetnek, de leggyakrabban 2 évesnél fiatalabb sündisznóknál észlelhető.
A WHS jeleinek felismerése
A WHS tünetei eltérőek lehetnek, és gyakran finomabb vagy szórványos változásokkal kezdődnek, például:
- Képtelenség labdába gurulni
- Koordináció hiánya, vagy látszólag egyensúlyhiány
- botlás
- Igazkodás
A WHS-hez kapcsolódó jelek progresszívek, és általában a következőket tartalmazzák:
- Öncsonkítás
- Szemészeti rendellenességek
- Drámai fogyás
- Rohamok
- Scoliosis (a gerinc oldalirányú görbülete)
- Étkezési nehézségek
- Hátsó végtagok parézise (gyengesége), amely végül bénulásig (motoros funkcióvesztés) halad, amely mind a hátsó, mind a mellső végtagokat érinti
Hogyan diagnosztizálják a WHS-t?
Ha attól tart, hogy sündisznójának WHS-je lehet, állatorvosi vizsgálat javasolt. A WHS diagnózisa a fizikális vizsgálat eredményei és az otthon feljegyzett tünetek alapján feltételezhető. Az állatorvos megfontolhatja a vérvételt vagy a röntgenfelvételt is, hogy segítsen kizárni a sünök neurológiai tüneteinek egyéb lehetséges okait, beleértve az agydaganatokat, a csigolyaközi betegséget vagy a hepatikus encephalopathiát. A WHS végleges diagnózisát csak a halál után lehet felállítani, amikor az agy és a gerincvelő mikroszkópos vizsgálata során jellegzetes szivacsos elváltozást észlelnek.
Lásd még:35 Lenyűgöző és szórakoztató sündisznó-tények, amelyeket soha nem tudtál
Kezelési lehetőségek ingatag sündisznó szindróma esetén
Sajnos nem áll rendelkezésre hatékony kezelés a WHS-ben szenvedő sünök számára. A WHS kezelési kísérletei közé tartozott a vitaminpótlás, az antibiotikumok, a szteroidok, az akupunktúra és a fizikoterápia. Ezek a kezelési lehetőségek sajnos sikertelenek voltak az ehhez az állapothoz kapcsolódó bénulás progressziójának megakadályozásában. Az ilyen állapotú sündisznók gondozása nagyrészt támogató jellegű, és az adott tünetükre szabott stratégiákból állhat:
- Az élelem és a víz könnyen elérhető helyen tartása a nehezen mozgó sündisznók számára
- ketrecük melegen, tisztán és szárazon tartása
- Biztonságban kell lenniük az eséstől, ha elveszítenék egyensúlyukat
- Fürdetésük, ha bepiszkolódnak
- Törölköző vagy más puha ágynemű használata, hogy egyenesen maradjanak
- Lásd még:Beteg a sündisznóm? Meghalnak? 9 keresendő jel (állatorvos válasza)
Életminőség és prognózis
A WHS tüneteinek előrehaladásának üteme változó, de a tünetek első észlelését követő 9-15 hónapon belül teljes bénulást lehet látni sünöknél. A betegség okozta halálozást általában 18-25 hónapon belül észlelik. A WHS diagnosztizálása után elengedhetetlen a sün szupportív és tüneti ellátása, de ugyanilyen fontos életminőségük őszinte értékelése is.
Lásd még: Sünitkák: Tünetek: Kezelések. Amit tudnod kell!
Következtetés
Állatorvosa tud segíteni abban, hogy az eutanázia mikor lehet könyörületes és megfelelő következő lépés az ebben a progresszív betegségben szenvedő sündisznók számára. Egy sündisznó elvesztése a WHS miatt rendkívül nehéz lehet, azonban az állapot és annak prognózisának alapos ismerete kevésbé megterhelővé teheti az élet végére vonatkozó döntéseket.
