Télen valószínűleg észreveszi a teknősök hiányát. Végül is ezeknek a hidegvérű hüllőknek nincs módjuk saját hőtermelésre. Ha hideg van kint, nekik is fáznak.
De a legtöbb teknős évekig él. Hová mennek ezekben a hidegebb hónapokban?
A legtöbb teknős brutális, bár pontosan hol függ a fajtól. A legtöbb édesvízi teknős behúzódik a víz alá, ahol a hőmérséklet stabilabb marad a hosszú téli hónapokban. Eltemethetik magukat a sárban a tó fenekén, ahol addig maradnak, amíg újra fel nem melegszik.
Amint azt Ön is tudja, a teknősök levegőt lélegeznek, nem vizet. Hogyan élik túl hónapokat a víz alatt?
Hogyan lélegeznek a teknősök brumálás közben
A teknősbrumálás egy kicsit bonyolult. Ezeket az állatokat úgy tervezték, hogy friss levegőt lélegezzenek, így a hónapokig tartó víz alatti brutolás kissé bonyolulttá vált.
A teknősnek azonban van egy egyedülálló képessége, az úgynevezett „kloákális légzés”. Más szóval, a fenekükön keresztül lélegeznek. A pontos nyílás, ahonnan a hulladékot és a petéket kivezetik, szintén gazdag vérerekben. A gázcsere ezeken az ereken keresztül mehet végbe.
Amikor a teknősök vergődnek, oxigénigényük csekély. Minimális energiaigényük van, mert hőmérsékletük megegyezik a kinti víz hőmérsékletével. A víz oxigénje általában elegendő ahhoz, hogy tavaszig kielégítse a szükségleteiket.
A teknősök azonban időnként még mindig szembesülnek a túl kevés oxigén problémájával. Ez általában akkor fordul elő, ha a víz nem elég oxigénnel ellátva a teknősök szükségleteit.
Szerencsére a teknősök át tudnak váltani anaerob légzésre, amihez egyáltalán nincs szükség oxigénre. Ez azonban tejsav felhalmozódást okoz, ami arra készteti a teknősöket, hogy tavasszal több időt töltsenek napozással. Ez a módszer nem a legjobb megoldás, de segíthet a teknősöknek túlélni, amikor oxigénigényüket nem elégítik ki.
Egyes teknősök évről évre ugyanazt a helyet használják, míg mások váltanak. Nem tudjuk pontosan, hogy a teknősök miért választanak bizonyos helyeket mások helyett.
Meddig barátkozik egy teknős?
A teknősök a víz hőmérsékletének megfelelően dörömbölnek. Ezért az, hogy mennyi ideig vergődnek, a helyüktől függ. Az északon élők több időt töltenek búvárkodással, mint a délen élők.
A hosszúság évenként is változik. A tavasz nem pontosan minden évben ugyanazon a napon következik be. Emiatt a teknősök különböző hosszúságban is maradnak a súrlódásban.
A legtöbb teknős évente legfeljebb 8 hónapig tud pusztítani. Sokan azonban nem töltik ezt a hosszú dörömbölést.
Túlélhetnek a teknősök hóban?
Mire esik a hó, a legtöbb teknős már messze a víz alatt van. Védve vannak az ottani elemektől.
A hideg hőmérséklet miatt a teknősök anyagcseréje rendkívül lassú lesz. Idejük nagy részét a tó alján fekve töltik. Időnként azonban láthatja őket úszni a víz alatt.
A legtöbbjük nem jön fel a felszínre. A víz hőmérséklete sokkal stabilabb, mint a levegő hőmérséklete, és megkönnyíti a teknős túlélését.
Ha látsz egy teknőst a hóban, ne essen pánikba – valószínűleg tudják, mit csinálnak. Ez azonban valóban ritka jelenség.
Természetesen, ha van kedvenc teknősöd, ne tedd a hóba. A kedvtelésből tartott teknősök nem úgy készülnek a közelgő télre, mint a vad teknősök. Nem tapasztalják meg azt a változást a megvilágításban és a hőmérsékletben, mint a vadon élő teknősök.
Ezért sokkal kevésbé bírják ezt a hidegebb hőmérsékletet.
Lásd még:Mennyire intelligensek a teknősök?
Hol élnek a csattanó teknősök télen?
A csattanó teknősök ugyanazt csinálják, mint minden más édesvízi teknős: duruzsolnak.
Ez a faj azonban egy kicsit bonyolult. Nem mindegyik durva. Vannak, akik egész télen át aktívak maradnak a jég alatt.
Bizonyos hideg éghajlaton a fiókák télen megpusztulhatnak a fészekben.
A csattanó teknős rendkívül jól bírja a hideget, ellentétben néhány más fajjal. Úgy tűnik, sokkal könnyebben átvészelik a telet – olyannyira, hogy egyes egyedek egyáltalán nem dörömbölnek.
További információ a csattanó teknősökről:
- Veszélyesek a csattanó teknősök? Amit tudnod kell!
- Mit esznek a csattanó teknősök a vadonban és házi kedvencként?
- A csattanó teknősök nagyszerű házi kedvencek? Amit tudnod kell!
Hibernáció vs. Brumáció
A hibernálás és a brumálás egy kicsit más. Az emlősök hibernálnak, míg a hüllők bruteálnak.
A zúzódás hasonló a hibernáláshoz. A fő különbség az állatok típusaiban van, amelyekkel az egyes kifejezéseket használják. A hüllők nem tudnak hibernálni, mert ezt csak az emlősök teszik. Azonban megrongálhatják.
A fő különbség az állat testhőmérséklete. A melegvérű emlősöknek a hibernáció alatt is hőt kell termelniük, ami több kalóriát használ fel, és különböző testfolyamatokat igényel.
A hidegvérű állatok egyáltalán nem termelik a testüket. Ehelyett a hőmérsékletük megegyezik a környező környezet hőmérsékletével.
A legtöbb állat, amelyen átesik a roncsolás, akkor ébred fel, amikor az idő melegszik, nem feltétlenül tavasszal. Például egy átlagosnál melegebb decemberi napon észrevehet egy teknőst, aki napozódik.
A teknősök nem tartanak lépést az idővel. Tartják a hőmérsékletet. Amikor melegebb lesz, felgyorsul az anyagcseréjük, és „felébrednek”. Ez eltér a legtöbb hibernált fajtól, mivel általában egy meghatározott ideig hibernálnak.
Viszonylag könnyű felébreszteni a roncsoló állatokat, mert csak mozdulatlanul maradnak, nem alszanak. A hibernált állatokat nehéz felébreszteni. Általában akkor is alszanak, ha zavarják őket.
A dörzsölt állatok is mozognak, hogy élelmet és vizet találjanak, a hibernált állatok pedig nem. Nem szokatlan, hogy a melegebb napokon télen kóborol egy teknős. Az emlősök azonban nem járkálnak hibernált állapotban.
Honnan tudják a teknősök, hogy mikor kell felébredni?
A teknősök nem alszanak, mint a hibernált emlősök. Ehelyett a hideg víz jelentősen lelassítja az anyagcserét. Ilyen lassú anyagcsere mellett a teknősnek nincs sok energiája, és lelassul.
Ezért nem alszanak, így nem kell tudniuk, mikor kell felébredniük.
Ehelyett, amikor a víz elkezd felmelegedni, a teknősök anyagcseréje felgyorsul. Ez az extra energia aktívabbá teszi a teknőst.
A tél közepén, melegebb napokon felébredhetnek. Nem furcsa, hogy egyes fajok a tél nagy részében a víz alatt úsznak, bár lassabban és ritkábban mozognak, mint a melegebb hónapokban.
Ha ismét lehűl, a teknős lelassul.
Miután tavasz lesz, az idő nem lesz többé hideg. Ezért a teknősök anyagcseréje nem lassul le, és aktívak maradnak.
Nem arról van szó, hogy a teknős úgy dönt, hogy tavasz van, és folytatja a dolgát. Ehelyett a hőmérséklet közvetlen hatással van az aktivitási szintjükre. Ha hideg van, kevésbé lesznek aktívak. Ha meleg van, aktívabbak lesznek.
Kell napozni a teknősöknek tél után?
Sok teknős többet fog napozni a téli hónapok után. Azonban nem minden egyénnek kell a szokásosnál többet napoznia.
Minden teknősnek napoznia kell a melegebb hónapokban, különösen reggel. Hidegvérű állatok, ezért szükségük van a nap melegére, hogy beindítsák anyagcseréjüket.
A tél után fel kell melegedniük a megfelelő működéshez. Ha tehetik, sok teknős megpróbálja felmelegedni tavasszal. A tavaszi napozás tovább tarthat, mint nyáron, mivel az általános hőmérséklet alacsonyabb. Tovább tart a bemelegítésük.
Ha télen alacsony oxigénszintet tapaszt altak, akkor tejsav felhalmozódhat bennük. Ezt a teknős héján keresztül UV-sugárzással semlegesíthetjük. Ezért sok teknős több időt tölthet a napon, hogy segítsen megtisztítani testét ettől a méregtől.
Végső gondolatok
A teknősök a téli hónapokat egy tavacska vagy tó alatt töltik, általában a sárba temetve az alján a védelem érdekében.
Bár a teknősök jelentősen lelassulnak télen, valójában nem alszanak hibernáltnak. Ehelyett az alacsonyabb hőmérséklet lelassítja az anyagcserét, ami lelassítja a teknősöket. A melegebb napokon még mozoghatnak. Egyes fajok egész télen át aktívak maradnak.
Ezt a folyamatot brumálásnak hívják, ellentétben a hibernálással.
A teknősök a lecsökkent anyagcsere miatt huzamosabb ideig víz alatt maradhatnak télen. Ilyen alacsony anyagcsere mellett ezeknek a teknősöknek nincs szükségük sok oxigénre. Kis számú gázt cserélnek ki ugyanazon a nyíláson keresztül, amelyet a tojásrakáshoz használnak.
Általában ez elég. A teknősöknek lehetőségük van oxigén nélkül is működni. Ez azonban nagyobb mennyiségű tejsavat eredményez, amelytől tavasszal a teknősöknek UV-sugárzásra lesz szükségük, hogy megszabaduljanak tőle. A tejsav ugyanaz az anyag, amelytől az izmok megfájdulnak egy kemény edzés után, így el tudod képzelni, milyen érzés lehet a teknősnek!
Az, hogy túlélik a telet, jelentős oka annak, hogy sok teknős ilyen sokáig él. Lelassul az anyagcseréjük, aminek következtében az öregedésük is lelassul.
