Mi jut először eszedbe, amikor meghallod a „rágcsáló” szót? Az elméd aranyos, bújós kis egerek és hörcsögök képeit produkálja? Vagy elképzel egy csatornapatkányt, amely zavaros körülmények között úszik, és betegségeket terjeszt?
E két forgatókönyv egyike az, amit a legtöbben elképzelnek. Utóbbi miatt pedig sokan általában rendkívül idegenkednek a rágcsálókkal szemben. De nem ez a két helyzet az egyetlen hely, ahol rágcsálók léteznek.
Valójában a rágcsálók a bolygó legsokoldalúbb állatai közé tartoznak. Valójában a rágcsálók alkotják az emlősök legnagyobb csoportját az állatvilágban. Akár hiszi, akár nem, a legtöbb nem repülő emlős rágcsáló – az összes emlősfaj körülbelül 1/3-át teszi ki! A világ minden kontinensén megtalálhatók (az Antarktisz kivételével), és minden formában és méretben megtalálhatók.
De melyik rágcsáló a legnagyobb? Felfedezünk néhányat a világ legnagyobb ma élő rágcsálói közül – néhány ősével együtt –, hogy valóban átláthassa létezésük szélességét.
A világ 10 legnagyobb rágcsálója
1. Capybara
| Tudományos név: | Hydrochoerus hydrochaeris |
| Hol található: | A Capybara Dél-Amerikában őshonos, különösen Brazíliában, Kolumbiában, Venezuelában, Argentínában és Peruban. |
| Hossz: | Ez a rágcsáló akár 4,4 láb hosszúra is megnőhet, és akár 24 hüvelyk magas is lehet. |
| Súly: | A kapibarák súlya 77 és 146 font között lehet. |
A kapibara jelenleg a világ legnagyobb élő rágcsálója. Ez a rágcsáló általában félig vízi területeken található, és kiváló úszó. Táplálékuk fűből, gyümölcsből és egyéb vízi növényzetből áll. És köztudott, hogy zavarják az őslakosok kertjeit és farmjait.
Sok dél-amerikai országban a kapibara húsa csemege. Különösen népszerű egzotikus étel lett Venezuelában, amelyet a húsvéti ünnepségek alatt szolgálnak fel.
2. Coypu (nutria)
| Tudományos név: | Myocastor coypus |
| Hol található: | A préri egy rágcsáló, amely a szubtrópusi éghajlatú országokban található Észak-Amerika, Dél-Amerika, Ázsia, Afrika és Európa kontinensein. |
| Hossz: | Coypus 2,3-3,5 lábra nőhet. |
| Súly: | Akár 37 fontot is nyomhatnak. |
A préri egy félig vízi, növényevő, odúkban élő rágcsáló. Úgy gondolják, hogy Dél-Amerikában őshonos, de megtalálható Észak-Amerikában, Ázsiában és Európában is. Úgy gondolják, hogy azáltal terjedtek el szerte a világon, hogy felfedezőhajókon helyezkedtek el.
Óriási patkányokra hasonlítanak, és megfertőzhetik a vidéki mezőgazdasági területeket. Az 1940-es években a coypu komoly kellemetlenséget okozott a farmtulajdonosoknak Angliában és az Egyesült Államokban – különösen Marylandben és Louisianában. Az 1960-as évekre jogszabályok születtek a pusztító préra rágcsálók felszámolására.
A prérifarkas rágcsálókat azonban most már jól hasznosítják. A Nutria prémet számos divattervező használja, köztük olyan nagy házak, mint az Oscar de la Renta és a Michael Kors. A nutriahús ragondinként címkézve is megtalálható számos kutyacsemegében, és a tészta is megtalálható sovány fehérjeforrásként.
3. Pézsmapocok
| Tudományos név: | Ondatra zibethicus |
| Hol található: | A pézsmapocok Észak-Amerikában, Dél-Amerikában, Ázsiában és Európában található. |
| Hossz: | Egy teljesen kifejlett pézsmapocok 1,3-2,3 láb hosszúra nőhet. |
| Súly: | A pézsmapocok körülbelül 1-4,4 fontot nyomhatnak |
A pézsmapocok egy félig vízi rágcsáló, amelyet „közepes méretűnek” tartanak, bár felnőtt korában meglehetősen nagyra nőhet. Ezek a rágcsálók nagyon fontos hozzájárulást nyújtanak ökoszisztémáikhoz, stabil táplálékforrást biztosítva a természetes ragadozóknak, például a nyérceknek, sasoknak és vidráknak. Szőrme és élelmiszer alapanyaga is az emberek számára.
Az indián őslakosok mindig is életük fontos részének tekintették a pézsmapocokat. Egyes csoportok úgy vélik, hogy a pézsmapocok megjósolhatják a téli hóesés mértékét, ha megnézik a rágcsáló méretét és a szállásuk építésének idejét.
4. Patagóniai Mara
| Tudományos név: | Dolichotis patagonum |
| Hol található: | A patagóniai marák leginkább Patagóniában és Argentínában találhatók. |
| Hossz: | Egy patagóniai mara körülbelül 2,3-2,5 lábra nő a fejétől a testéig. Farkuk körülbelül 4-5 cm hosszúra nő. |
| Súly: | Egy teljesen kifejlett patagóniai mara 18 és 35 font között is lehet. |
A patagóniai mara egy másik nagyon nagy fajta rágcsáló. „Patagóniai barlangnak”, „dillabynek” és „Patagóniai nyúlnak” is ismert (főleg azért, mert valamelyest nyúlra hasonlít). Növényevő rágcsálók, és többnyire Patagónia és Argentína nyílt élőhelyein találhatók meg.
A patagóniai marák rendkívül érdekes rágcsálók egyedülálló társadalmi szervezetük miatt. Monogám és közösségi tenyésztési móddal rendelkeznek. A monogám párok egy életen át együtt maradnak. A patagóniai marák tenyészpárjai lehetnek egyedül, de gyakrabban a warrenekben találhatók meg. Minden warren akár 30 pár patagóniai maratárs is megosztható. A vadon élő nőstény patagóniai marák egyetlen év alatt csak egy almot adnak. A tenyésztett marák azonban akár négy almot is termelhetnek.
A közelmúltban a patagóniai maras veszélyeztetett fajnak számít. Az élőhely megváltoztatása és a vadászat érintette őket. Egyre több orvvadász vadászik és fogják ki a patagóniai marát a bőrükért, mivel szőnyegeket és ágytakarókat készítenek belőle. Emiatt többnyire Buenos Aires tartományban kiirtották őket.
5. Cape Porcupine
| Tudományos név: | Hystrix africaeaustralis |
| Hol található: | Fokföldi süldők Afrikában – elsősorban Kenya, Kongó és Uganda országaiban – találhatók. |
| Hossz: | A test 2,1-2,7 lábra nőhet, míg a farka körülbelül 4-8 hüvelyk hosszúra nőhet. |
| Súly: | A hím köpenyszarvasok súlya elérheti a 37 fontot, a nőstények pedig a 41 fontot. |
A kökényi sertés jelenleg a legnagyobb élő rágcsálófaj Afrikában. Nem csak ez, hanem a világ legnagyobb disznója is. Élőhelyek széles skáláján megtalálhatók, a száraz sivatagoktól a sűrű erdőkig. A szavanna terepen ezekről a rágcsálókról ismert, hogy füves területeken kamrákat hoznak létre születési odúk kialakításához.
A köpenyű sertés tüskéi körülbelül 20 hüvelyk hosszúra nőhetnek, és rendkívül erős védekező mechanizmusként használhatják őket. A születendő anyák szerencséjére, amikor megszületik a köpenyűs pocsolya, tüskéik valójában nagyon puhák és megkeményednek, mivel ki vannak téve a levegőnek.
A fokföldi disznók általában körülbelül 15 évig élnek vadon – ami szokatlanul hosszú a rágcsálók számára. Általában főként növényi anyagokkal, például gyökerekkel, gyümölcsökkel, gumókkal, kéreggel és hagymákkal táplálkoznak.
6. Dél-afrikai Springhare
| Tudományos név: | Pedetes capensis |
| Hol található: | Ez a rágcsáló Dél-Afrikában őshonos. |
| Hossz: | A dél-afrikai nyúl durván 1,1-1,5 láb magasra nő. A farok 1,2-1,5 láb hosszúra nőhet. |
| Súly: | Egy felnőtt dél-afrikai nyúl akár 6,6 fontot is nyomhat. |
A dél-afrikai nyúl nem nyúl, ahogy a neve is sugallja, hanem egy nagy és különleges rágcsáló. Nevét arról kapta, hogy egyetlen kötésben képes 6 láb fölé ugrani. Még úgy is néz ki, mint egy furcsa kenguru-rágcsáló hibrid.
A dél-afrikai tavaszi nyúlról ismert, hogy éjszakai életmódot folytatnak, de napközben is megfigyelték, hogy aktívak. Általában azonban olyan alagutakban maradnak, amelyeket maguk ásnak ki, amikor kisüt a nap. Az alagútjukat az esős évszakban építik, amikor a talaj nedves és könnyen ásható. Ám amikor leszáll az éj, ezek a furcsa lények előbújnak alagútba burkolt otthonaikból élelem után kutatva.
7. Bosavi gyapjas patkányok
| Tudományos név: | Még közzétételre vár. |
| Hol található: | A Bosavi gyapjas patkányt nemrég fedezték fel Pápua Új-Guineában. |
| Hossz: | Ez a rágcsáló akár 32 hüvelyk hosszúra is megnőhet. |
| Súly: | A Bosavi gyapjas patkányok akár 13 fontot is nyomhatnak. |
A Bosavi gyapjaspatkány az egyik legutóbb felfedezett rágcsálófaj. Az első találkozás 2009-ben volt, amikor egy kutatócsoport megtalálta a patkányt a pápua-új-guineai Bosavi-kráterben. Úgy gondolják, hogy ez volt az első találkozás az emberekkel, amiben ezek a patkányok valaha is találkoztak.
Amikor az első Bosavi gyapjas patkányt megtalálták, 32 hüvelyk hosszú volt, így a világ egyik legnagyobb rágcsálója. És jelenleg ez a világ legnagyobb élő patkányfaja.
További kutatások és tanulmányok folynak, hogy többet megtudjanak erről az újonnan talált rágcsálóról.
8. Észak-amerikai hód
| Tudományos név: | Castor canadensis |
| Hol található: | Az észak-amerikai hódok Észak-Amerikában őshonosak, de más hasonló fajok is megtalálhatók Dél-Amerikában és Európában. |
| Hossz: | Akár 3 láb hosszúra is megnőhetnek. A farkuk akár 14 hüvelyk hosszúra is megnőhet. |
| Súly: | Ez a rágcsáló körülbelül 24-71 fontot nyomhat. |
Az észak-amerikai hód lenyűgöző hosszú testtel rendelkezik, ami a világ egyik legnagyobb rágcsálójává teszi. Hosszú, lapos farka pedig azt is lehetővé teszi, hogy könnyedén ússza át a vizet. Ez segít az indián hódnak eligazodni a folyókon és más víztesteken, ahol általában ideje nagy részét tölti.
Az észak-amerikai hód egyik leglenyűgözőbb képessége, hogy gátépítéssel irányítja környezetét. Erős elülső fogaik úgy működnek, mint a vésők a farönkökben, amelyeket később folyók elzárására használnak. A gátak létrehozása után ezek a hódok félig elöntött épületeket építenek, amelyekben laknak és fiókáikat is elhelyezik.
9. Josephoartigasia
| Tudományos név: | Josephoartigasia monesi |
| Hol található: | Uruguay |
| Hossz: | A Josephoartigasia nagyjából 10 láb hosszút ért el. |
| Súly: | Úgy vélik, hogy a Josephoartigasia több mint 2000 fontot nyomott |
A mára kih alt Josephoartigasia a valaha létezett legnagyobb rágcsáló. Kövületeit 2007-ben találták meg Uruguayban, amikor egy koponyát fedeztek fel. A kutatók azt mondták, hogy a Josephoartigasia nedves környezetben élt, és fűvel és egyéb növényzetekkel táplálkozott.
Ez a rágcsáló kih alt a nagy amerikai csere után, amikor az észak- és dél-amerikai kontinensekről származó állatok képesek voltak egymással szaporodni a közép-kainozoikum korszakban a neogén időszakban. És csak elméletek léteznek arra vonatkozóan, hogy miért történt a kihalásuk.
Sok kutató úgy véli, hogy az éghajlatváltozás volt az eltűnésüket okozó fő tényező.
10. Óriás Hutia
| Tudományos név: | Heptaxodontidae |
| Hol található: | Óriás Hutia kövületeit találták Nyugat-Indiában. |
| Hossz: | Ismeretlen |
| Súly: | Becslések szerint 110 és 440 font között lehetett a súlya |
Az óriási hutia – hivatalos nevén Ambyrhiza – Nyugat-Indiák őshonos rágcsálója volt. Úgy gondolják, hogy több mint 100 000 évvel ezelőtt éltek a Karib-térségben. Koponyaméretük alapján a valaha létezett egyik legnagyobb rágcsálónak számítanak.
Az óriási hutiáról felfedezett kövületek nagyobbak lehetnek, mint egy teljesen felnőtt ember mérete. Rendkívül nagy mérete miatt a feltételezések szerint az óriáshutia lassan mozgott, és ragadozóktól mentes volt. A kövületi feljegyzések szerint pedig nem ismertek egymással versengő emlősök, amelyek a fennállása alatt éltek.
A karibi szigeteken ma is élnek a hatalmas hutiák kisebb közvetlen leszármazottai, de súlyuk csak 5 font körül van.
Vannak más óriás rágcsálók?
Bár valószínűleg ma már egyetlen autóméretű rágcsáló sem maradt a világon, ez nem jelenti azt, hogy ne ólálkodnának más óriás rágcsálók. Ne feledje, a Bosavi gyapjas patkányt nemrég fedezték fel.
Csak résnyire kell maradnunk az elkövetkező években minden más nagyobb termetű rágcsálóra.
