A strucc az állatvilág egyik legkülönlegesebb madara. Több mint nyolc láb magasra is megnőhetnek, és elérhetik a 70 km/órát is meghaladó sebességet. Erőteljes lábaik nem csak segítik őket, hogy elmeneküljenek ragadozóik elől, hanem önvédelmi fegyverként is működnek. A struccok olyan erősen rúgják a ragadozóikat, hogy megölhetik őket.
A struccok azonban nem csak gyors sebességükre és erős lábaikra hagyatkoznak, hogy életben tartsák őket a veszélyben. Akut hallásuk segít nekik meghallani az érkező ragadozókat, mielőtt túl késő lenne elmenekülni előlük. Tehát, ha valaha is elgondolkozott már azon, hogy a struccoknak van-e füle, igen, van, és ezek a fülek elengedhetetlenek a röpképtelen madarak túléléséhez.
Olvass tovább, hogy megtudj mindent, amit valaha is tudni akartál a struccokról és más madarak hallóképességéről.
Van fülük a struccoknak?
A struccok éles látással és hallással rendelkeznek, hogy segítsenek érzékelni a közeli ragadozókat. A fülük a fejük oldalán van, akárcsak a miénk. Nehéz látni a madarak fülét, mert nincs külső fülszerkezetük, mint az embereknek, kutyáknak vagy az állatvilág más tagjainak. A legtöbb madár fején lévő tollak eltakarják a fülüket, így úgy tűnik, hogy egyáltalán nincs. A struccok esetében azonban a fejtollaik olyan kicsik, hogy látni lehet, hol van a fülük.
Hogyan hallanak a madarak külső fül nélkül?
A legtöbb emlősnél a külső fül szerkezete segít a hangok bejuttatásában. Ez elengedhetetlen az emlősök számára, hogy meghatározzák, honnan jönnek a hangok. Bár a madaraknak nincs külső szerkezetük, mégis képesek meghatározni, honnan jönnek a hangok. Egészen a közelmúltig azt hitték, hogy a külső fül szerkezetének hiánya miatt a madarak nem tudták megkülönböztetni a különböző magasságokból érkező hangokat.
A legújabb tanulmányok szerint a madár fejének formája kulcsszerepet játszik a hang helyének meghatározásában. A vizsgálatot varjakon, kacsákon és csirkéken végezték, és megállapították, hogy ezeknek a madarak fejének ovális alakja az emlősök külső füléhez hasonló módon alakította át a hanghullámokat.
Attól függően, hogy a hanghullámok hol érik a madár fejét, a hangok vagy elnyelődnek, visszaverődnek vagy elhajlanak. Egyes hangok áthaladnak a fejen, és válaszreakciót váltanak ki a másik fülben.
Mennyire jól hallanak a madarak külső fül nélkül?
Annak ellenére, hogy a madarak nem rendelkeznek olyan bonyolult külső fülszerkezettel, mint az állatvilág más fajainak, a madarak jól fejlett hallással rendelkeznek. Ez a második legfontosabb érzékszervük a látás után.
A hallóérzékek úgy fejlődtek, hogy jól működjenek, mert szükségük van rá, hogy dalokon keresztül kommunikáljanak egymással. Egyes madárfajok, például a struccok, a hallásukra támaszkodnak, hogy felfogják a közvetlen veszély fenyegetését.
A madarak hallása érzékeny az 1 és 4 kHz közötti hangokra, bár egyre alacsonyabb és magasabb frekvenciákat is hallanak.
Vannak más állatok külső fül nélkül?
Igen, rengeteg olyan állat van, amelyből hiányzik a „csúcs” (a fül látható része a fejen kívül).
A szalamandráknak nincs fülük, ezért a talajrezgéseket használják a levegőben szálló hangok felett a „halláshoz”. A kígyók a talajrezgéseket is használják a hangok hallására.
A békák belső füle és dobhártyája lehetővé teszi számukra, hogy akár 38 kHz-ig halljanak, ami a legmagasabb a többi kétéltű között. Összehasonlításképpen: az emberek akár 20 kHz-es hangokat is hallanak.
A pókoknak nincs fülük vagy dobhártyájuk, ezért azt gondolhatod, hogy egyáltalán nem hallanak. A pókok valójában „hallják” (rezgéseket) a mellső lábukon lévő apró szőrszálaknak köszönhetően.
Lehet, hogy a hárfafókák nem rendelkeznek külső fülszerkezettel, de belső fülük szerkezete nagyon hasonlít emlőstársaikra. A fülkagyló hiánya célt szolgál ennél a fajnál, mivel lehetővé teszi számukra, hogy pontosan meghatározzák a hallható hangok irányát. Hallásukat kifejezetten a víz alatti akusztikához (1–180 kHz) tervezték, és hallóképességük jelentősen csökken, ha már nincsenek a vízben (1–22,5 kHz).
Süketülhetnek a madarak?
A madarak nem tudnak tartósan megsüketülni, mint az emberek. Hangos hangok vagy trauma következtében elveszíthetik hallásukat, de a halláskárosodás csak átmeneti. A madarak belső fülében lévő érzékszervi szőrsejtek visszanőhetnek, hogy hallásukat visszaállítsák a normális szintre.
Az emberrel és más emlősökkel ellentétben a madarak valószínűleg egész életük során megőrzik hallásukat. 65 éves korára az emberek több mint 30 decibelt veszíthetnek érzékenységükből a magas frekvenciákon. Az emberek halláskárosodása fokozatos, és olyan magas hangokkal kezdődik, mint a telefon csörgése vagy a mikrohullámú sípolás.
Végső gondolatok
Reméljük, hogy ma valami újat tanult a struccok és más madárfajok hallási képességeiről. Bár a legtöbb ember nem kíváncsi a madárfülekre, soha nem árt, ha többet megtud azokról az állatokról, akikkel megosztjuk ezt a gyönyörű bolygót.
