Míg egyes madarak intelligensek, például az afrikai szürke papagájok, varjak és hollók, mások nem (titeket nézünk, pulykák!). Mi a helyzet a csirkékkel?
A legtöbb állatviselkedés-szakértő egyetért abban, hogy a csirkék okos, érzékeny és szociális állatok. Nézzük meg, mit mond a tudomány a csirkék intelligenciájáról.
Egy kutató a tudományos irodalomról azt találta, hogy a csirkék ugyanolyan okosak, mint a többi madarak, még a rendkívül intelligensnek tartott madarak is. Ugyanolyan szellemi képességekkel rendelkeznek, mint az emlősöknél, sőt a főemlősöknél is.
A tanulmány kimutatta, hogy a csirkék lenyűgöző kognitív képességekkel rendelkeznek. A kutatások azt mutatják, hogy a csirkékről azt gondolják, hogy:
- Alapszámítási kapacitás
- Az érvelés és a logikus következtetések képessége
- Önismeret
- Időérzékelés
- Negatív és pozitív érzelmek, beleértve az empátiát
- Különleges személyiségek
Hogy lettek a csirkék ilyen okosak? A kulcs abban rejlik, hogy nyájakban élnek.
Intelligensebbek a társas állatok?
A legintelligensebb állatok azok, amelyek csoportosan élnek, beleértve a csirkéket és más madarakat is.
Mi a kapcsolat? A tudósok úgy gondolják, hogy az élet, a kommunikáció és a másokkal való boldogulás kihívásai a társadalmi intelligenciához vezetnek.
A szociális intelligencia néhány példája például a csoportos problémamegoldás és a döntéshozatal. A társas állatok a csoportszinkronizálás szakértői is, erre jó példa a nyáj.
A szociális intelligencia másik fontos aspektusa a komplex kommunikáció, amelyet a csirkék olyan intelligens állatokkal osztanak meg, mint a delfinek és természetesen az emberek.
Hogyan kommunikálnak a csirkék?
A kutatás kimutatta, hogy a csirkék különféle verbális és vizuális módon kommunikálnak egymással. A kutatók több tucat különböző hangot ismertek fel, a vizuális jelzések különböző típusai mellett.
Az egymásnak közölt információk általában ragadozókra vagy táplálékkeresésre vonatkoznak.
Ha ragadozók vannak a közelben, a hímek hajlamosak vészharangot fújni, míg a nőstények megpróbálják nehezen láthatóvá tenni magukat.
A hímek hangkifejezésekkel és vizuális megjelenítésekkel kommunikálnak (ezt hívják tidbitingnek), amikor táplálékot találnak, gyakran versenyeznek más hímekkel, hogy lenyűgözzék a nőstényeket.
Ez a verseny megtévesztő és manipulatív viselkedéshez vezethet.
Az alárendelt hímek besurrannak egy kis csöndes csemegésbe, ha a domináns hímek nincsenek a közelben. A hímek táplálékkereső felhívásokat is indítanak, hogy magukhoz vonzzák a nőstényeket, még akkor is, ha nincs táplálék.
Társadalmi hierarchia a csirkékben
A csirkék intelligenciájának áttekintése sem lenne teljes a csipegetési sorrend említése nélkül. A csípős sorrend egy nyáj társadalmi rangsorolási rendszere.
A csirkék egy dominancia-hierarchiába szerveződnek, ahol minden csirke megérti a helyét és a többi csirke helyét a csoportban.
A csípős sorrend összetett lehet, és megértéséhez önismeretre van szükség, valamint a nyáj többi egyedének megértésére.
A kutatások kimutatták, hogy a társadalmi hierarchia kialakítása és fenntartása egy nyájban tanulási képességet igényel, mivel a csirkéknek meg kell tanulniuk a nyáj minden egyedének hierarchiáját (valamint újat kell tanulniuk, ha változások vannak).
Miért olyan nagy része a csirketársadalomnak a csipkelődési rend? Ez a csoport túlélési stratégiája, nemcsak a nyáj rendjének fenntartása érdekében, hanem mivel a csirkék zsákmányállatok, a csipkelési sorrend biztosítja, hogy a legrátermettebb tagoknak legyen a legjobb esélyük a túlélésre.
