Lehet, hogy a galambok nem olyan gyakori házi kedvencek, mint más madárfajok, például a papagájok, de ez nem jelenti azt, hogy ne lennének fantasztikus társak. Nagyon engedelmesek és ragaszkodóak lehetnek, és könnyen felmelegednek az emberekkel, különösen, ha kézzel táplálják őket.
Ha egy madár örökbefogadásán gondolkodik, és egy galamb jár a fejében, valószínűleg kíváncsi, mire számíthat az élettartamot illetően. Nem titok, hogy a kedvtelésből tartott madarak rendkívül sokáig élhetnek. Valószínűleg hallottál már olyan madarakról, mint az ara, amelyek átlagosan 50 évig élnek. Bár a kedvtelésből tartott galambok élettartama közel sem éri el ezt, mégis nagyon hosszú életet élhetnek. A galambok általában 1,5 évig élnek, azonban a háziasított fajok 15-25 évig is élhetnek. Olvasson tovább, hogy megtudjon mindent, amit tudni akart a kedvtelésből tartott galambok élettartamáról.
Mi egy galamb átlagos élettartama?
A galamb átlagos élettartama a fajtól függ. A gyászgalamb, egy vadon élő faj, jellemzően csak 1,5 évig él, bár a legrégebbi ismert gyászgalamb legalább 30 éves volt.
Az olyan háziasított fajok, mint a gyűrűs nyakú galambok és a gyémántgalambok, akár 15-25 évig is elélhetnek fogságban. Más kedvtelésből tartott madarakhoz hasonlóan azonban a galamboknak is speciális gondozási követelményei vannak, amelyek meghatározhatják élettartamukat. Minden jelenlegi és leendő madártulajdonosnak meg kell ismerkednie kedvence egyedi gondozási szükségleteivel, hogy a lehető legteljesebb mértékben élhesse életét.
Miért élnek egyes galambok tovább, mint mások?
1. Táplálkozás
Az emberekhez hasonlóan a galamb táplálkozása is meghatározhatja, hogy mennyi ideig éljen. A háziasított galamb táplálkozása jelentősen eltér a vadon élő galambokétól. A vadgalambok elsősorban magvakkal és zöldekkel táplálkoznak.
Másrészt a kedvtelésből tartott galamb a gazdájára támaszkodik, hogy biztosítsa számára a boldoguláshoz szükséges táplálékot. Pelletre, magokra, sok zöldre és puha gyümölcsre lesz szükségük. Sok új madártulajdonos úgy gondolja, hogy kedvencének csak magokra van szüksége, mivel vadon élő társaik elsősorban ezt eszik. A probléma az, hogy a magkeverékek tápanyaghiányosak és magas zsírtartalmúak, és nem ugyanazok a magvak, mint a vadgalambok.
A pellet kiváló választás minden háziasított madár számára, mivel kielégíti a fogságban tartott madarak táplálkozási igényeit.
2. Környezet és feltételek
A galamb élethosszát meghatározó másik tényező a környezet és a körülmények, amelyekben találja magát.
A vadgalambok a világ nagy részén megtalálhatók. Rugalmasak az élőhelyüket illetően, boldogan hívják otthonuknak a nyílt gyepeket, síkságokat, cserjéket és félig városi területeket.
A vadgalambok általában ragadozás, betegségek vagy éhezés következtében pusztulnak el.
A kedvtelésből tartott galambok nyilvánvalóan előnyösebbek itt, mivel nem kell attól tartaniuk, hogy éheznek, vagy a ragadozók ebédjévé válnak. Azoknak az otthonoknak azonban, ahol több kisállatfaj is van, extra óvintézkedéseket kell tenniük, hogy megóvják galambjukat attól, hogy vacsora legyen.
3. Lakónegyedek
A vadgalambok sűrű lombozatban fészkelnek egy faágon, bár néha a földön, ereszcsatornákon vagy elhagyott berendezéseken raknak fészket. Fészkeik rossz minősége miatt sokan meghalnak a fészek meghibásodása miatt.
Kedvelt galambjának ketrece létfontosságú szerepet játszik általános egészségi állapotában és élettartamában. A galambok nem tudnak felmászni a ketrecrudakra, mint sok más madár. Ehelyett repülve mozognak a ketrecük körül. A ketrecüknek sok hely kell a repüléshez. Ha túl keskeny, a madár megsértheti magát. Egyes fajok, például a gyémántgalamb, napjuk nagy részét a földön töltik, ezért a ketrecükben legyen hely, hogy sétálhassanak.
Mivel a kedvtelésből tartott madarak idejük nagy részét a lábukon töltik, az ülőrudak elengedhetetlenek a jó láb egészségéhez. A madaraknak nyomáspontok alakulhatnak ki a lábuk alján, ha állandóan azonos átmérőjű ülőrudakon állnak. Ez nyomásfekélyekhez, fertőzésekhez és mély, nehezen kezelhető elváltozásokhoz vezethet.
A többi háziasított madarakhoz hasonlóan a kedvtelésből tartott galamboknak is ultraibolya fénynek kell lenniük ahhoz, hogy felszívják az étrendi kalciumot. Vadon élő társaikkal ellentétben azonban a kedvtelésből tartott madarak nem kapják meg a szükséges UV-sugárzást, hacsak nem biztosítják az UV-világítást. Az UV-sugárzást az ablakok üvege szűri ki, ezért nem elég jó az ablak mellé tenni.
4. Méret
Egy madár élettartama közvetlenül összefügghet a méretével. A túl magas zsírtartalmú táplálékkal táplált madarak elhízhatnak, és bizonyos egészségügyi állapotok kockázatának lehetnek kitéve. A túlsúlyos madaraknál érelmeszesedés vagy májzsírosodás alakulhat ki, ami érzékenyebbé teszi őket a szívinfarktusra és a szélütésre. Az elhízott madarak akár el is pusztulhatnak attól a stressztől, hogy az állatorvosi rendelőben megvizsgálják őket.
5. Szex
A nőstény emlősök gyakran túlélik hím társaikat. A madarakra azonban ennek az ellenkezője igaz. A legújabb tanulmányok azt sugallják, hogy az azonos nemű kromoszóma két kópiája hosszabb élettartamot jelenthet. A munkaelmélet az, hogy a kromoszóma második példánya valamilyen védőhatást biztosít. Ha ez a hipotézis igaz, akkor logikus, mivel a hím madaraknak két Z kromoszómájuk van, míg a nőstényeknek egy W és egy Z.
6. Gének
Majdnem minden galamb, függetlenül attól, hogy vadon élő vagy háziasított, hordozza a rákot okozó szervezetet. A rák egy légúti betegség, amely a torok duzzanatával és a nekrotikus anyag felhalmozódásával kezdődik a szájban. Leggyakrabban fiatal madarakban fordul elő, és leggyakrabban végzetes.
Egy kisállatgalamb 5 életszakasza
1. Embrionális szakasz
A megtermékenyített tengelykapcsolók két tojást tartalmaznak. Körülbelül egy héttel a párzás után a nőstény lerakja a tojásait. A nőstény és a hím felváltva inkubálja a petéket körülbelül 14 napig, amíg a fiatal kikel.
2. Kikelt fiókák
A galamb fiókává válik, amint kibújik a tojásából. Szülei táplálják az úgynevezett „termesztési tejet”. A növényi tej a szülőmadarak termésének bélésének váladéka. A fiataloknak visszafolyik.
3. Fiatalok
A fiókák olyan galambok, amelyek addig maradnak a fészekben, amíg készen nem állnak a repülésre. A legtöbb fiatal galamb tíz-tizennégy napon belül elhagyja a fészket, ekkor már fiókáknak nevezik őket. Annak ellenére, hogy elhagyják a fészket, a galambbébi gyakran akár egy hónapig is a szüleik közelében marad.
4. Fiatalkorú
A fiatal galambok még meglehetősen fiatalok, és még nem képesek szaporodni. Egyes fajok, például a gyűrűs nyakú galamb azonban 12 hónapos korára (vagy még korábban) költésre készen állnak.
5. Érett felnőtt
Sok vadgalamb egyáltalán nem éri meg a felnőttkort. Például a gyászgalamb szapora tenyésztő, mert magas a mortalitás.
Hogyan mondd meg galambod életkorát
A madár pontos korát csak egy kelési tanúsítvány és egy lábpánt segítségével tudhatja meg. Sajnos, ha örökbe fogadsz egy madarat ezek nélkül, nem biztos, hogy sosem tudod meg, hány éves. Ennek ellenére van néhány módszer, amellyel kitalálhatja a korát a madár megjelenése alapján.
Az idősebb madarak lábán repedések és karmok szabálytalanságai lehetnek, míg fiatal társaiknak simább karmai és pikkelymentes lábak.
Az emberekhez hasonlóan a fiatalabb madarak energiaszintje magasabb, és játékosabbak, mint idősebb társaik.
Következtetés
A kedvtelésből tartott galambok élettartama hosszú, különösen a vadon élő rokonaikhoz képest. Élettartamuk sok tényezőtől függően változhat, amelyek közül sok nem az Ön irányítása alatt áll. Gazdiként a legjobb, amit tehet, ha megtesz minden tőle telhetőt annak érdekében, hogy kedvence számára a lehető legjobb ellátást nyújtsa. Ide tartozik, hogy keressen egy közeli madárállatorvost, akiben megbízhat, és elkötelezi magát az évenkénti egészségellenőrzések mellett, hogy figyelemmel kísérje madarai egészségét.
