A farok leeresztése hatékony védekezési mechanizmus a gyíkok számára Az állatok egyedi védekezési mechanizmussal rendelkeznek, amikor veszélyben vannak. Például a texasi szarvú gyíkok akár öt lábnyira is képesek kifröccsenni a vér a szemükből. A szőrös békák feltörhetik lábujjaikat, és átnyomhatják a bőrükön, így rögtönzött karmokat hozva létre. A tengeri uborka mérgező vegyszereket tartalmazó belső szerveket képes kiszorítani a végbélnyílásából, majd visszanöveszti őket.
A farokledobás sokkal kevésbé ijesztő és hátborzongató, mint a fent említett védekezési mechanizmusok, sok hüllő képes erre. Például a legtöbb gyík ledobhatja a farkát, és néhányan még újra is növesztik.
Olvass tovább, hogy megtudd, miért és hogyan ejtik le a gyíkok a farkukat, és megtudhatod, milyen tudomány áll e lenyűgöző védekezési technika mögött.
Miért ejtik le a gyík a farkukat?
Amint azt blogunk bevezetőjében említettük, a gyíkok védekező mechanizmusként leesik a farkukat, amikor veszélyben vannak. Ezt a mechanizmust caudális autotómiának nevezik. Az autotómia kifejezés szó szerinti fordítása görögül „ én” és „szerelem”.
Ha egy gyík farkát megragadják, vagy a hüllő stresszessé válik, a törési sík mentén lévő izmok elkezdenek elhúzódni egymástól. Ezt reflex izomgörcsnek nevezik. Ezek az izmok széthúzódnak, ami miatt a részletek leválnak.
A farok leválása után gyakran tovább mozog, ami újabb módja a ragadozó figyelmének elterelésének, elegendő időt adva a gyíknak a menekülésre.
Hogyan ejtik le a gyík a farkukat?
A gyíkok farka mentén törési síkokként ismert gyenge pontok találhatók. Ezek azok a területek, ahol a farok leválhat. A pillanat hevében a gyík eldöntheti, melyik törési síkból szeretné levágni a farkát. Aztán amikor eljön az ideje, hogy a gyík aktiválja védekező mechanizmusát, oldalsó szögben behajlítja a farkát, hogy elindítsa a leejtési folyamatot.
A gyíkfark belső szerkezete mikrooszlopokat, horgokat és nanopórusokat tartalmaz, amelyek szegmensekként működnek, amelyek egymásba záródnak, mint ahogyan a dugók a csatlakozóaljzatokba kerülnek. Nyolc kúp alakú ág van, amelyek lényegében kör alakú izomkötegek. A megfelelő aljzatokba illeszkednek, amelyek sima falakból állnak. Minden ágat mikropillérek borítanak, amelyek úgy néznek ki, mint egy apró gomba.
Minden mikropillér nanopórusokkal van ellátva. A tanulmányok azt sugallják, hogy a két szerkezet közötti rés segít lelassítani a kezdeti törés terjedését. Ezenkívül a mikropillérek és nanopórusok 15-ször jobban segítik a tapadást, mint a mikropillérek nélküli horgok. Ez egy gyönyörű kapcsolat, amelyet a tudósok gyakran Goldilocks-elvként emlegetnek; a farok megfelelő mennyiségű rögzítéssel rendelkezik, így nem esik le túl könnyen, hanem gyorsan leesik, ha szükséges.
Mikor ejtik le a gyík a farkukat?
A farok leeresztése a gyíkok végső megoldása. Nem veszítik el hirtelen a farkukat, ha egy kutya túl hangosan ugat rájuk. Leválthat azonban, ha véletlenül rálép, túl erősen fogja meg, vagy ha nehéz tárgy esne rá.
Mi történik, miután a gyíkok leejtik a farkukat?
A farok autonómiája idővel odáig fejlődött, hogy amikor a farok leesik, nem lesz vérveszteség. A legtöbb gyíkfaj 6-12 hónap alatt újranövekszik, bár az újranövekedés sebessége olyan tényezőktől is függhet, mint a környezet és az étrend.
A kutatások azt sugallják, hogy a visszanőtt farok néha csigolyák helyett porccsövekből áll. Az új növekedés csonkként indul, amíg megfelelő hosszúságúra nem nő, bár gyakran nem nőnek olyan hosszúra, mint az eredeti farok. A visszanőtt farok színe is tompább. Néha az új farok megnő, sőt, ahogy újranő, elágazik (villássá válik).
Bár megmentheti a gyík életét, a védekező mechanizmus nem marad következmények nélkül. A gyíkok a farkukkal futnak, egyensúlyoznak, ugrálnak és párosodnak, így ezek az alapvető tevékenységek mindaddig hatással vannak, amíg meg nem növesztik a farkukat.
Ezenkívül a farok általában zsírtárolóként is szolgál. Azok a gyíkok, akik elvesztik a farkukat, elveszítik ezt a tározót. A farkukat vesztett házi gyíkok tulajdonosainak ügyelniük kell erre, és gondoskodniuk kell arról, hogy megfelelően etessék gyíkjukat, mivel a böjtképességük erősen korlátozott, ha hiányzik a farkuk.
Végső gondolatok
A gyíknak éreznie kell, hogy élete közvetlen veszélyben van, hogy leválassza a farkát, és ha nem nő vissza, súlyosan befolyásolhatja az érintett hüllő életét, különösen, ha vadon él. Szerencsére úgy tűnik, hogy a gyíkok csak végső esetben folyamodnak ehhez a védekezési mechanizmushoz, így nem valószínű, hogy a kedvtelésből tartott gyíkok valaha is szembesülnének a farokvesztéshez szükséges veszélyekkel.
A gyík farkának leejtése egy lenyűgöző védekezési mechanizmus, amely évek óta zavarba ejti a tudósokat. Valahogy még érdekesebb most, hogy a regeneráció mögött rejlő tudomány ismert. De mint az állatok világában sok mindenben, ebben is többről van szó, mint amilyennek látszik, és nincs szigorú szabály arra vonatkozóan, hogy a farok hogyan nőjön újra – ha egyáltalán nő.
