8 gyakori egészségügyi probléma a dobermannoknál: fontos tények

Tartalomjegyzék:

8 gyakori egészségügyi probléma a dobermannoknál: fontos tények
8 gyakori egészségügyi probléma a dobermannoknál: fontos tények
Anonim

A Doberman Pinscher egy lenyűgöző fajta, amelyet először az 1800-as évek végén tenyésztettek őrző kutyaként. Az állóképességükről, erejükről és intelligenciájukról ismert Dobies nemcsak kiváló védelmezők, hanem szerető házi kedvencek is. Nagyon sokoldalúak, és különféle feladatokhoz is használták őket, beleértve a rendőrségi és katonai munkákat, a mentési műveleteket és szolgálati kutyaként.

A dobermannok átlagos élettartama 10-13 év, de mint minden fajtatiszta kutyafajta, ők is hajlamosak számos egészségügyi problémára. Olvasson tovább, hogy többet megtudjon ezekről a betegségekről, mi okozza őket, és hogyan diagnosztizálják és kezelik őket.

A dobermannok 8 gyakori egészségügyi problémája

1. Gyomortágulás-Volvulus

Gyomortágulat-Volvulus jelei

  • Megnagyobbodott has
  • Retching
  • Nyughatatlanság
  • Túlzott nyálfolyás
  • Fájdalom vagy nyafogás a has megérintésekor

Gyomortágulás és Volvulus

Gyomortágulás és gyomortágulás vagy GDV egy életveszélyes állapot, amely akkor fordul elő, amikor a gyomor megtelik gázzal, folyadékkal vagy táplálékkal, ami gyomortáguláshoz vagy felfúvódáshoz vezet. A gyomortágulás tovább fejlődhet az úgynevezett volvulussá, amikor a tágult gyomor úgy csavarodik, hogy mind a bejárat, mind a kilépés elzáródik. Ez megzavarja a véráramlást a gyomorban és más szervekben, ami gyorsan sokkhoz vezet.

Okok

Genetikai hajlamok bizonyos fajtáknál nagyobb valószínűséggel tapasztalnak puffadást. A GDV leggyakrabban nagy, mély mellkasú kutyáknál fordul elő, bár bármelyik kutyát érintheti az állapot. A hét éves vagy annál idősebb kutyáknál több mint kétszer nagyobb valószínűséggel alakul ki GDV, mint a két-négy éves korosztályban.

Számos különböző ok vezethet a puffadáshoz, például idegen tárgy lenyelése, napi egyszeri étkezés, túl gyors evés, ivás vagy túl sok evés egy ülésben, valamint evés utáni edzés.

Diagnózis

Mivel a GDV egészségügyi vészhelyzet, azonnali állatorvosi beavatkozásra van szükség. Röntgenfelvétellel meg lehet mutatni, ha a kutyának puffadása van, ami azt jelenti, hogy a gyomor csak tágul, vagy a puffadás GDV-be fejlődött, ami azt jelenti, hogy elcsavarodott.

Kezelés

A GDV kezelését azonnal kell végezni, mert ha egyszer a gyomor megfordul, az akár egy órán belül halálhoz vezethet. A sebészeti kezelés az egyetlen lehetőség a kutya életének megmentésére. A műtét abból áll, hogy a gyomrot kicsavarják, és a test falának belsejéhez varrják, hogy megakadályozzák a megismétlődést. Az állapot súlyosságától és az okozott károsodástól függően előfordulhat, hogy a gyomor egy részét vagy a lépet is el kell távolítani.

Intravénás folyadékok elektrolitokkal, fájdalomcsillapítókkal és antibiotikumokkal a sokk kezelésére, a keringés javítására, a fájdalom csökkentésére, valamint a fertőzések megelőzésére vagy kezelésére. Általában elektrokardiogramot (EKG) használnak az esetleges szívelégtelenség megfigyelésére, amelyet a csökkent keringésből származó toxinok okozhatnak.

Kép
Kép

2. Pajzsmirigy alulműködés

Pajzsmirigy alulműködés jelei

  • Súlygyarapodás
  • Letargia
  • Száraz, fénytelen szőrzet
  • Ismétlődő bőr- vagy fülfertőzések
  • Magas vér koleszterinszint

Pajzsmirigy alulműködés

A pajzsmirigy alulműködése vagy alulműködése olyan állapot, amely akkor fordul elő, ha a kutya pajzsmirigye nem termel elegendő pajzsmirigyhormont az anyagcsere megfelelő szabályozásához, ezért az anyagcsere lelassul.

Okok

A pajzsmirigy alulműködését leggyakrabban a limfocitás pajzsmirigygyulladás vagy a pajzsmirigy idiopátiás atrófiája okozza. Mindkét állapot továbbra is rosszul ismert, de mindegyik a pajzsmirigy működésének károsodásához vezet.

Limfocitás pajzsmirigygyulladás esetén az immunrendszer megtámadja a pajzsmirigyet, míg idiopátiás pajzsmirigysorvadás esetén a pajzsmirigyszövetet zsír váltja fel. Ez a két állapot felelős a kutyák hypothyreosisos eseteinek 95%-áért, míg a másik 5% ritkább betegségekhez kapcsolódik.

Diagnózis

A pajzsmirigy alulműködésének gyanúja esetén vérmintát vesznek és megvizsgálnak, hogy az állatorvos meg tudja mérni a pajzsmirigyhormon szintjét. A pajzsmirigyvizsgálatot az állapot diagnosztizálására és kezelésének nyomon követésére is használják.

Kezelés

A pajzsmirigy alulműködésének kezelése általában magában foglalja a szintetikus pajzsmirigyhormon, a levotiroxin vagy L-T4 felírását. A kezelés előrehaladásának nyomon követéséhez gyakran rendszeres vérvizsgálatokra van szükség. Ha a hormonszintek stabilizálódnak, kutyájának élete végéig szüksége lesz a receptre.

3. Von Willebrand-kór

Von Willebrand-kór jelei

  • Elhúzódó vérzés trauma vagy műtét után
  • Orr-, fogíny- vagy hüvelyvérzés
  • Vér a vizeletben vagy a székletben
  • Túlzott zúzódások

Von Willebrand-kór

A Von Willebrand-kór egy örökletes vérzési rendellenesség, amelyet a Von Willebrand faktor hiánya okoz, amely a vérben lévő fehérje, amely segíti a véralvadást. Ez az állapot leggyakrabban dobermannoknál, német juhászkutyáknál, golden retrievereknél, uszkároknál és shetlandi juhászkutyáknál figyelhető meg.

Okok

A Von Willebrand-kór oka egy öröklött génmutáció eredménye. Sérülés esetén a vérlemezkék a sérült szövethez tapadnak, és vérrögöt képeznek, hogy megakadályozzák a további vérzést. A Von Willebrand faktor elősegíti a vérlemezkék egymáshoz tapadását, így a hiány kóros, túlzott vérzést eredményez.

Diagnózis

Vérmintát lehet venni a vérben lévő Von Willebrand faktor mennyiségének mérésére. A DNS-teszt bizonyos fajtákra, köztük a dobermannokra is elérhető, és szájtörlőkendővel is elvégezhető.

Nagyon fontos tudni, hogy kutyája Von Willebrand-betegségben szenved-e, hogy az állatorvos óvintézkedéseket tegyen a vérzés megfékezésére sérülés vagy műtét esetén.

Kezelés

Nincs gyógymód a Von Willebrand-betegségre, de a kutyákat vér- vagy plazmatranszfúzióval lehet kezelni, hogy növeljék a Von Willebrand-faktor mennyiségét a szervezetükben. Van egy szintetikus hormon, a dezmopresszin-acetát is, amely szintén beadható a Von Willebrand-faktor növelésére.

Soha nem szabad tenyészteni azokat a kutyákat, akiknél Von Willebrand-kórt diagnosztizáltak, vagy amelyeket hordozóként azonosítottak. Ez segít megelőzni, hogy az öröklött állapot átöröklődjön bármely jövőbeli utódra.

Kép
Kép

4. Csípődiszplázia

A csípőízületi diszplázia jelei

  • Gyengeség a hátsó lábakban
  • Fájdalom a hátsó lábakban
  • Sántikál
  • Vonakodás állni, járni vagy lépcsőzni

Csípődiszplázia

A csípődiszplázia egy degeneratív állapot, amikor a csípőízületek leépülnek. A kutyáknak van egy gömbcsuklós csípőízülete, ahol a combcsont tetején lévő golyónak szorosan illeszkednie kell a üregben lévő szalagokhoz, hogy lehetővé tegye a csípő megfelelő mozgását. A csípőízületi diszplázia akkor fordul elő, ha a hüvely vagy a labda gyorsabban vagy lassabban nő, mint a másik.

Amikor a labda nem illeszkedik megfelelően az aljzatba, az ízületek egymáson kopását okozhatja, végül meglazulhat és megváltozhat a helyzet, ami súlyosbodó fájdalmat, valamint az ízületek és szalagok további károsodását okozhatja. Ha nem kezelik, a csípőízületi diszplázia járásképtelenséghez vezethet.

Okok

A csípőízületi diszplázia egy örökletes állapot, amelyet leggyakrabban nagyobb kutyáknál észlelnek. Bizonyos hozzájáruló tényezők szintén növelhetik a kutya csípőízületi diszplázia kialakulásának valószínűségét. Ide tartozik a túlzott növekedési ütem, a táplálkozási egyensúlyhiány, bizonyos típusú erőteljes testmozgás, valamint a túlsúly vagy az elhízás.

Diagnózis

Az állatorvos figyelembe veszi a klinikai tüneteket, és alapos fizikális vizsgálatot végez, hogy azonosítsa az ízületek tapintható lazaságát. A csípőízületi diszplázia diagnosztizálására általában a csípőröntgenfelvételt használják.

Kezelés

A diagnózis megerősítése után az állatorvos a legjobb kezelési tervet fogja átdolgozni kutyája kórelőzményétől, az állapot súlyosságától és az egyéb tényezőktől függően. A csípőízületi diszplázia kezelése abból áll, hogy segítünk kutyájának megőrizni mozgásképességét, és a lehető legkisebb fájdalmat tartani.

A kutyáknak egészséges étrendet kell tartaniuk, megfelelő testmozgást kell végezniük, és fájdalomcsillapítót vagy akár kortikoszteroidot is fel kell írni a kezelésre. Ízületi kiegészítők, masszázsok, fizikoterápia és más alternatív terápiák is rendelkezésre állnak a csípőízületi diszplázia kezelésében.

5. Kitágult kardiomiopátia

A kitágult kardiomiopátia jelei

  • Egyedzés intolerancia
  • Gyengeség
  • Köhögés
  • Gyors légzés
  • Fokozott légzési erőfeszítés
  • Nyughatatlanság
  • Összecsukás
  • Hirtelen halál

Tágult kardiomiopátia

A tágult kardiomiopátia vagy a DCM a szívizom betegsége, amelynek eredményeként a szív csökkenti azon képességét, hogy nyomást generáljon a vér átpumpálásához az érrendszeren. A szívbillentyűk szivárogni kezdhetnek, ami folyadékfelhalmozódáshoz vezethet a mellkasban és a hasban, amit pangásos szívelégtelenségnek neveznek.

Okok

A DCM oka vita tárgya. A bizonyítékok arra utalnak, hogy az állapothoz genetikai érzékenység kapcsolódik, mivel bizonyos fajták nagyobb valószínűséggel szenvednek DCM-ben, mint mások. A DCM előfordulása az életkorral növekszik, és jellemzően 4-10 éves kutyákat érint.

A genetikán kívül más tényezők is hozzájárulnak a dilatatív kardiomiopátiához, beleértve a taurinnal és karnitinnel kapcsolatos táplálkozási hiányosságokat, valamint a fertőző betegségeket.

Diagnózis

Alapos fizikális vizsgálatot kell végezni, és bizonyos diagnosztikai teszteket kell lefolytatni más betegségek kizárása és a DCM diagnózisának megerősítése érdekében. A röntgensugarak kimutathatják, hogy a kutyának megnagyobbodott-e a szíve, vagy van-e folyadék felhalmozódása a tüdeje körül.

Az elektrokardiogram bármilyen szívritmuszavart vagy abnormálisan gyors szívverést mutathat fel. A szív echokardiogramja vagy ultrahangja az egyetlen módja annak, hogy véglegesen diagnosztizálják az állapotot, mivel megmutathatja a szívizom vastagságát és az egyes szívüregek vérpumpáló képességét.

Kezelés

A kitágult kardiomiopátia kezelése változatos lehet. Általában olyan vényköteles gyógyszereket tartalmaz, amelyek növelik a szív pumpáló képességét, kezelik az aritmiákat, és tágítják az ereket a keringés javítása érdekében. A vizelethajtókat gyakran adják a folyadék felhalmozódásának csökkentésére. A hosszú távú prognózis jellemzően rossz azoknál a kutyáknál, amelyeknél a szívelégtelenség klinikai tünetei már elkezdődtek.

Kép
Kép

6. Wobbler szindróma

Wobbler-szindróma jelei

  • Furcsa ingatag járás
  • Nyakfájás
  • Merevség
  • Lefelé tartva a fejét
  • Sírás fejcsóválás közben
  • Gyengeség
  • Rövid lépésű gyaloglás
  • Görcsös vagy gyenge mellső végtagok
  • Izomvesztés a vállak közelében
  • Mind a négy végtag fokozott kiterjesztése
  • Kiállási nehézség
  • Részleges vagy teljes bénulás

Wobbler-szindróma

A Wobbler-szindróma egy neurológiai betegség, amely a nyaki gerincet érinti, és a motoros funkciók és a koordináció elvesztését eredményezi. Leggyakrabban nagytestű kutyafajtáknál észlelt betegség. Kistestű kutyáknál jelentkezett ez az állapot, de ez nagyon ritka. Egy 104 wobbler-szindrómás kutyán végzett vizsgálat során csak 5 kutya volt kicsi. Az állapot általában a középkorú és az idősebb kutyákat érinti.

Okok

A gerincvelő-kompresszió következtében jelentkező neurológiai tünetek. Dobermanoknál a kompressziót általában egy kis gerinccsatorna okozza porckorongsérvvel. Ennek oka lehet a gerincvelőt érintő csontos elváltozásokkal járó kis gerinccsatorna is. A gerincvelői idegek vagy az ideggyökerek is összenyomódhatnak, ami sok fájdalmat és kényelmetlenséget okoz.

Diagnózis

A wobbler-szindróma diagnosztizálásához a nyaki gerinc röntgenfelvételei bizonyos rendellenességeket, például csontos elváltozásokat mutathatnak, de fejlettebb képalkotásra, például MRI-re vagy CT-vizsgálatra van szükség a gerincvelő-kompresszió mértékének meghatározásához az állapot végleges diagnosztizálásához.

Kezelés

Az orvosi kezelés és a műtét a wobbler-szindróma kezelésének két típusa. Az orvosi kezelés általában a tevékenység korlátozásából és kortikoszteroidok alkalmazásából áll a gerincvelő kompresszió miatti duzzanatának csökkentésére.

A kutyák gyakran javulást mutatnak a szteroidok használatával, de rosszabbodnak, ha abbahagyják őket. Az orvosi kezelés a tipikus lépés azoknak, akik nem ideálisak műtétre, mint például az idős kutyák, vagy akik nagyon enyhe klinikai tüneteket mutatnak.

A műtét javasolt olyan kutyáknál, akiknél súlyos tünetek jelentkeznek, és akik nem reagálnak az orvosi kezelésre. Az állapot sebészeti kezelése a gerincvelő-kompresszió kiváltó okától függ.

Kép
Kép

7. Csigolyaközi porckorongbetegség (IVDD)

Az IVDD jelei

  • Gyengeség
  • Fájdalom
  • Bizonytalan járás
  • Nem hajlandó ugrani
  • Aggódó viselkedés
  • Letargia
  • étvágytalanság
  • Bénulás
  • Görnyedt hát vagy nyak feszült izmokkal
  • Hólyag- és/vagy bélrendszeri kontroll elvesztése

IVDD

A csigolyaközi porckorong betegség vagy IVDD egy degeneratív betegség, amely a gerincvelőt érinti, és mozgási problémákat és fájdalmat okoz. Az IVDD annak az eredménye, hogy a csigolyák közötti lengéscsillapító lemezek fokozatosan kezdenek megkeményedni, amíg már nem tudják kipárnázni a csigolyákat. Ezek a megkeményedett lemezek általában kidudorodnak vagy elrepednek, ami a gerincvelő összenyomódását okozza. Ez károsíthatja az idegimpulzusokat, beleértve azokat is, amelyek a beleket és a hólyagot szabályozzák.

Okok

Mivel az intervertebralis porckorong betegség egy életkorral összefüggő degeneratív állapot, a zselészerű porckorongok bizonyos időn keresztüli megkeményedése okozza. Bizonyos fajták genetikailag hajlamosak erre az állapotra, mint például a tacskó, a corgi, a basset és a doberman pinscher.

Diagnózis

IVDD általában észrevétlen marad, amíg el nem kezd fájdalmat okozni a kutyának. Ha kutyája bármilyen jelet mutat, a lehető leghamarabb állatorvoshoz kell fordulnia. A porckorong-betegség diagnosztikai vizsgálata általában röntgenfelvételt, neurológiai vizsgálatot és esetleg MRI-t foglal magában, hogy segítsen megtalálni a problémát okozó porckorongokat.

Kezelés

Az enyhe vagy közepesen súlyos IVDD esetek műtét nélkül is kezelhetők. Ez magában foglalja a gyulladáscsökkentő gyógyszerek használatát, a tevékenység korlátozását és a fizikoterápiát. A súlyos esetekben általában sebészeti beavatkozásra van szükség.

A műtét célja a megbetegedett csigolyaközi porckorong anyag eltávolítása és a gerincvelőre nehezedő nyomás enyhítése, hogy helyreálljon a normális vér, javuljon a mobilitás, enyhítse a fájdalmat, és megelőzze a porckorongokkal kapcsolatos további problémákat a jövőben. Egyes esetekben több műtétre is szükség lehet.

8. Progresszív retina atrófia

Progresszív retina atrófia jelei

  • pupillák tágulása
  • Abnormálisan tükröződő szemek
  • Éjszakai idegesség
  • Sötét területekre való belépéstől való vonakodás
  • Objektumokba ütközés
  • Szályhályog kialakulása

Progresszív retina atrófia

A progresszív retina atrófia egy öröklött szembetegség, amely a retina sejtdegenerációjához vezet, ami vaksághoz vezet. Ez az állapot fájdalommentes és lassan halad előre. Gyakran azzal kezdődik, hogy éjszaka nehéz jól látni.

Okok

A progresszív retina atrófia egy hibás gén eredménye, amely mindkét szülőtől öröklődik. A degeneratív PRA-ban szenvedő kutyák normális pálcikákkal és kúpokkal születnek a retinában, de a sejtek a felnőttkorban elkezdenek lebomlani.

Diagnózis

Progresszív retina atrófiát diagnosztizálnak a retinára összpontosító szemvizsgálat során. A szürkehályog a betegség késői szakaszában alakulhat ki, és bizonyos esetekben látható is lehet. A diagnózis megerősítéséhez vagy további vizsgálatok elvégzéséhez szükség lehet egy állatorvosi szemész szakorvoshoz, különösen akkor, ha szürkehályog akadályozza a retinát.

Kezelés

Nincs gyógymód a PRA-ra, és a kezelés arra irányul, hogy a kutya kényelmesen és biztonságban legyen, mivel a látása folyamatosan romlik. Segítségre lesz szükségük, hogy elkerüljék a sérüléseket, és biztonságban érezzék magukat a környezetükben. A tulajdonosok gyakran használnak biztonsági kapukat, pórázsal vezetik őket ismeretlen helyeken, és még ugyanazt a bútorelrendezést is megtartják, hogy megjegyezzék, és ennek megfelelően navigálhassanak.

Kép
Kép

Tippek dobermanja egészségének megőrzéséhez

Válassz egy jó hírű tenyésztőt

Ha doberman kölyökkutyát vásárol, akkor biztos lehet benne, hogy egy jó hírű tenyésztőtől vásárolja meg. A jó hírű tenyésztők a fajta fejlesztésére helyezik a hangsúlyt, és elvégzik az összes szükséges egészségügyi ellenőrzést és DNS-tesztet annak érdekében, hogy mindkét szülő egészséges legyen, és mentes legyen a genetikai feltételektől a tenyésztés előtt.

A jó hírű tenyésztők almát is megvizsgáltatják állatorvossal, és egészségügyi vizsgálatokat is végeznek rajtuk. Győződjön meg arról, hogy ismeri a fajtát, kapcsolatban áll a nemzeti fajtaklubjával, biztosítsa az állatorvosi nyilvántartásokat és regisztrációs papírokat, és lehetővé tegye, hogy felkeresse a helyiséget és találkozzon a szülőkkel.

Egyen kiegyensúlyozott étrendet

A táplálkozás létfontosságú része dobermanja általános egészségének. Életkoruknak, méretüknek és aktivitási szintjüknek megfelelő, jó minőségű, kiegyensúlyozott táplálékkal kell etetni őket. Azt mondják: „Az vagy, amit megeszel”, és ugyanez vonatkozik a kutyájára is.

Alaposan vizsgálja meg a kutyája etetésére tervezett táplálékot, hogy a lehető legjobb minőségű táplálékot kapja. Nagyon fontos megakadályozni, hogy dobermannja túlsúlyos vagy elhízott legyen, mivel az elhízás bizonyos egészségügyi állapotokat okozhat vagy súlyosbíthat.

Gondoskodjon arról, hogy megfelelő testmozgást végezzenek

A doberman egy nagyon aktív fajta, amely napi 1-2 óra közepes és intenzív edzést igényel. Függetlenül attól, hogy kirándulni vagy kocogni, játszani a kertben, vagy akár úszni, a megfelelő testmozgás nagyon fontos az optimális mentális és fizikai egészség szempontjából.

Keressen lépést a Wellness Vizsgákkal

Győződjön meg róla, hogy lépést tart a rendszeres állatorvosi wellness vizsgákkal, hogy megbizonyosodjon arról, hogy Dobermanja boldog és egészséges. Ezeken a találkozókon az állatorvos felmérheti kutyája általános egészségi állapotát, és megvizsgálhatja az esetleges betegségeket vagy egyéb állapotokat. Ők naprakészen tájékoztatják Önt az összes megelőző orvoslásról, és válaszolnak minden kérdésére Dobie egészségével kapcsolatban.

Következtetés

Mint minden fajtatiszta kutyának, a dobermannoknak is vannak bizonyos egészségügyi állapotai, amelyekre érzékenyebbek. Ez nem jelenti azt, hogy Dobermanja a fenti állapotok bármelyikében szenved, de ez az információ fontos, hogy tudja, mi befolyásolhatja kutyája egészségét. Ügyeljen arra, hogy kövesse a rutin egészségügyi vizsgálatokat, és ha bármilyen szokatlan jelet vagy viselkedést észlel, forduljon állatorvosához.

Ajánlott: