Japán bantam csirke: Fajta Info, Képek, Tények, Felhasználás & Jellemzők

Tartalomjegyzék:

Japán bantam csirke: Fajta Info, Képek, Tények, Felhasználás & Jellemzők
Japán bantam csirke: Fajta Info, Képek, Tények, Felhasználás & Jellemzők
Anonim

A japán bantam csirke „Chabo” néven is ismert, ami azt jelenti, hogy „bantam”, „miniatűr” vagy „törpe”. Nevüket jogosan kapták, mivel egy igazi bantam fajtáról van szó, amely rendkívül rövid lábairól és vékony termetéről ismert.

Ezeket a madarakat csak kiállítási és társasági célokra használják, mivel nem ideálisak húsra vagy tojásrakásra. Az American Bantam Association szerint a fajta a legnépszerűbb csirkefajták listáján szerepel.

Gyors tények a japán bantam csirkékről

Fajtanév: Japán Bantam, Chabo
Származási hely: Japán
Használat: Megjelenítés, Társasság
Kakas (férfi) Méret: 1,1 – 1,3 font
Tyúk (nőstény) Méret: 0,88 – 1,1 font
Szín: Nyírfaszürke, fekete foltos, kék foltos, kék-piros, barna-piros, bivaly kolumbiai, kakukk, sötétszürke, aranykacsaszárny, levendula, molnárszürke, fogoly, piros foltos, ezüstszürke, tri- színes, búza.
Élettartam: 10-13 év
Klíma tolerancia: Not Cold Hardy
Gondoskodási szint: Nehéz
Gyártás: Kiállítás

Japán Bantam Origins

A japán bantam csirkefajta eredete némileg rejtély, de a fajta legkorábbi ábrázolása egy 1660-as festményre datálható. A DNS-tanulmányok arra utalnak, hogy az összes japán díszcsirkefajtát a harci madarak szelektív tenyésztése. Díszkerti madarakként nevelték őket, és a japán felsőbb osztályok mutatták be őket.

A japán Bantam exportja az 1860-as években kezdődött, amikor újraindult a japán külkereskedelem. Megerősítették, hogy ekkoriban értek el Nagy-Britanniába. 1912-re a Crystal Palace Poultry Show alatt tenyészegylet alakult, 1937-re pedig megalakult a Chabo Bantam Club nevű nemzetközi fajtaklub.

Kép
Kép

Japán Bantam jellemzők

Mint már említettük, a japán bantam egy nagyon vékony csirke, rövid lábakkal. Kecses, ívelt farkuk és nagyon nagy szárnyaik vannak. Egyedi megjelenésük és sajátos tulajdonságaik tartják őket szigorúan díszmadarakként.

Általában nagyon könnyen megszelídíthetők, és összességében barátságos és engedelmes fajta, bár a kakasokról ismert, hogy agresszívvá válnak. A fajta egyáltalán nem szívós, és nem tűri könnyen a hideget, mivel a fésűk és a fürtök hajlamosak a fagyhalálra. Kis méretük azt jelenti, hogy nem igényelnek sok helyet, de nem viselik jól a bezárásban. Nagyon tiszta és rendezett lakókörnyezetet igényelnek, mivel hosszú szárnyaik hozzáérnek a talajhoz, és könnyen beszennyeződhetnek.

A japán Bantam általában jó repülő. A tyúkok kiváló anyák, annak ellenére, hogy szegény rétegek, amelyek hetente csak 1-2 kis tojást termelnek. Méretük nem kedvez a hústermelésnek. Fizikai tulajdonságaik miatt nehéz tenyészteni, és a rövid lábakat okozó gén halálos is lehet.

A japán bantamcsibék körülbelül 25%-a kikelés előtt elpusztul, további 25%-uk pedig valószínűleg hosszú lábbal születik. Általában csak a tojások fele terem rövid lábú, igazi japán bantamokat. A fajta minden bizonnyal extra gondozási igényeket támaszt, és egy kicsit sérülékenyebb, mint más fajták.

Használat

A japán bantam szigorúan díszcsirkefajta. Nem gyakorlati célokra használják őket, mint például hús vagy tojás, hanem bemutató és társasági célokra tartják őket. Kiállítási felhasználásuk révén kitűnnek az egyedi és érdekes kiállítási fajtát kereső tenyésztők körében, de aki jó tojó- vagy húsmadarat keres, az továbbra is az igényeinek megfelelőbbet fog keresni.

Kép
Kép

Megjelenés és fajták

A japán bantamok nagyon kicsi és vékony csirkék, nagyon rövid lábakkal, nagy fésűkkel és ívelt farokkal, amelyek majdnem akkora, mint ők. A tyúkok általában legfeljebb 1,1 fontot nyomnak, míg a kakasok csak valamivel nehezebbek, és elérhetik az 1,3 fontot. A fajta maximális magasságban csak körülbelül 12 hüvelyket ér el.

A japán bantamoknak sok különböző színváltozata van, amelyek közül néhányat a Tökéletesség Szabványa elfogad, mások pedig nem. A japán bantam elfogadott színváltozatai közé tartozik a nyírszürke, fekete foltos, kék foltos, kék-piros, barna-vörös, bivalyszín kolumbiai, kakukk, sötétszürke, arany kacsaszárny, levendula, molnárszürke, fogoly, vörös foltos, ezüst- szürke, háromszínű és búza.

A fajtához tartozó fésűk, köcsögök és fülcimpák vörösek és nagyok a kakasnál, de átlagos méretűek a tyúkoknál. Sötétbarna szemük van, sárga bőrrel és csőrrel. A szárnyak nagyon nagyok és lefelé dőlt szögben tartják őket, így apró lábaiknak köszönhetően érintik a talajt.

Népesség/Elterjedés/Habitat

A 7thszázadban Japánban fejlesztett japán Bantam csak az 1800-as években kezdett növekedni a népszerűsége Japán külkereskedelmének hiánya miatt. A fajtát Európába exportálták, ahol hivatalosan megalapították, bemutatták a kiállításokon, és elkezdtek alakulni a tenyésztési társaságok.

Ma a japán bantam az egész világon elterjedt, és továbbra is nagyon népszerű madár. Még azok is tisztában vannak a névvel, akik nem tartják vagy nem mutatják be a fajtát.

Kép
Kép

A japán bantam alkalmas kisüzemi gazdálkodásra?

A japán bantamok nem alkalmasak kisüzemi gazdálkodásra. Mivel a fajta csak kiállítási és társasági célt szolgál, sok más csirkefajta is sokkal alkalmasabb lenne kisüzemi gazdálkodásra.

Bár kinézetüket és személyiségüket tekintve érdekes madarak, érzékenyek az időjárási viszonyokra, szegényes rétegűek, és kis méretük miatt nem praktikus a hústermelésre való felhasználásuk. Még azok is jobban illenek a Cornish Game Tyúkok mellé, akik kis húsmadarat keresnek.

Következtetés

A japán bantam egy érdekes és népszerű csirkefajta, amelyet csak a baromfitenyésztők használnak kiállítási környezetben. Nem túl szívós fajta, és fizikai adottságaik miatt a gondozás és a tenyésztési kihívás egy kicsit nagyobb karbantartást igényel. Lehet, hogy nem ideálisak rétegnek vagy hústermelésre, de barátságos fajta, amely minden bizonnyal felkapja a fejét.

Ajánlott: