A zebu szarvasmarha, vagyis púpos marha Indiából származik, de megtalálható Brazíliában, az Egyesült Államokban és Afrikában is. Általában vörösek vagy szürkék, szarvak, húsuk és tejük készítéséhez, valamint igásállatként használják. Hőtűrésükről ismertek, és szívós szarvasmarhának számítanak, amely ellenáll a betegségeknek és a parazitáknak is.
Gyors tények Zeburól
Fajtanév: | Zebu |
Származási hely: | India |
Használat: | Tej, hús |
Bika (férfi) Méret: | 400-600 font |
Tehén (nőstény) Méret: | 300-450 font |
Szín: | Szürke, piros |
Élettartam: | 20 év |
Klíma tolerancia: | Hőtűrő |
Gondoskodási szint: | Könnyen mérsékelhető |
Gyártás: | Tej, hús |
Zebu Origins
A Zebu Indiából származik, bár az eredeti fajtának nem volt olyan jellegzetes púpja, amiről ma a Zebu ismert. A sziklákra és kerámiára készült festmények azt mutatják, hogy a Zebu körülbelül ie 2000 óta létezik, és i.sz. 1000 körül exportálták Afrikába. A 18. században Afrikába, a 19th század végén Brazíliába is exportálták. A zebut gyakran úgy írják le, mint a világ legrégebbi házi szarvasmarha fajtáját.
Zebu jellemzői
Hőtűrők, ezért népszerűek olyan forró országokban, mint Brazília, ahol elsősorban a húsuk miatt tenyésztik őket, mert jobban túlélik a trópusi hőmérsékletet, mint az európai szarvasmarhafajták.
Ha a fajtát gyakran kezelik, akkor felnőnek, hogy elfogadják az emberi érintkezést és a közelséget, és meglehetősen engedelmesnek tekinthetők. A tehenek azonban lehetnek anyaiak, és igyekeznek megvédeni utódaikat, ezért mindig óvatosan kell eljárni az új anyák közelében.
A fajta kevés karbantartást igényel. Kevés a tenyésztési probléma, mert a borjak kicsinek számítanak.
A zebu nem csak strapabíró, de erős is, ami azt jelenti, hogy húzóállatként is használható szekerek és gépek vontatására, csomagok és felszerelések szállítására.
Amellett, hogy nagyon jól tűri a hőt és a páratartalmat, a zebu ellenáll a parazitáknak és a betegségeknek is, így jó választás a szarvasmarhák számára számos kihívást jelentő terepen és területen.
Lásd még:Húsmarha szarvasmarha
Használat
A Zebut elsősorban hústermelésre használják, és a trópusi éghajlaton előnyben részesítik az európai szarvasmarhafajtákkal szemben, mivel jól bírja a hőt és a páratartalmat. Tejtermelésre is használják, de a zebu tehenek nem adnak sok tejet, és ennek nagy részét a borjaknak adják a túlélés érdekében. Erősségük azt jelenti, hogy a zebut húzásra is használják, mert több mint képesek nagy súlyokat nagy távolságra elvinni.
Megjelenés és fajták
A fajta általában szürke vagy vörös színű, bár ez állományonként és országonként is változhat. Szarvak vannak, laza bőrükről ismertek, fülük pedig nagy. Van egy púpjuk is, ami miatt a púpos szarvasmarha nem hivatalos nevét kapták.
Eredetileg a zebuknak nem volt púpja, de ezt tenyésztették beléjük, mivel különböző szarvasmarhafajtákat egyesítettek és bevezettek a különböző előnyök miatt.
Körülbelül 75 zebufajta ismert, köztük afrikai és indiai fajták is. Ezek különböznek attól függően, hogy hústermelésre vagy tejtermelésre tenyésztették-e ki őket.
Népesség/Elterjedés/Habitat
A Zebu pontos száma nem ismert, mert nem minden szarvasmarha van nyilvántartva vagy ismert. Az Egyesült Államokban azonban 2 millióan, Brazíliában 155 millióan, Indiában pedig további 270 millióan élnek.
Szóval, a Zebu alkalmas kisüzemi gazdálkodásra?
A Zebu jó szarvasmarha választásnak tekinthető kisüzemi gazdálkodáshoz, különösen a trópusi éghajlaton, ahol magas a hőmérséklet és a páratartalom. Szívósak, ellenállnak a betegségeknek és a parazitáknak, és meglehetősen engedelmesekké válhatnak, ha elég gyakran vannak emberek közelében.
A zebu a világ legrégebbi szarvasmarha fajtája. Indiában, Afrikában, Brazíliában és az Egyesült Államokban találhatók, és elsősorban húsuk előállítására használják, de tenyészthetik tejtermelésre és itatásra is.