A csirkék mindenki számára ismerősek, akár azért, mert tartod, vagy megesszük őket. Ők a legnépesebb madarak a bolygón, számuk minden más madarat messze meghaladja a milliárdokkal. A bolygón megközelítőleg 25 milliárd csirke él, egyes források szerint ez a szám eléri a 30 milliárdot is. A következő legnépesebb madár, a vöröscsőrű quelea mindössze 1,5-2 milliárd állományt számlál. Elgondolkoztál már azon, hogyan jutottunk el oda, ahol a csirkékkel tartunk? Miért nem látsz vadcsirkéket szaladgálni? A házi csirkék története valószínűleg még régebbre nyúlik vissza, mint gondolnád. A becslések szerint az emberek 8000 évvel ezelőtt háziasították a csirkéket. Beszéljünk a csirkék eredetéről és evolúciós történetéről.
Mik azok a csirkék?
A csirkék binomiális neve Gallus gallus domesticus, és egyike annak a négy fajnak, amelyek a Gallus nemzetségbe tartoznak. A nemzetség többi madara a dzsungelmadarak fajtái, amelyekből a csirkéket háziasították. A dzsungelmadarak több millió éve léteznek valamilyen formában, és több mint egy tucat különböző faj kövületeit találták. Minden élő dzsungelszárny Ázsiában őshonos, bár néhányat Dél-Amerikában is láttak vadon élni. Valószínű, hogy ezeket a madarakat emberek hozták be, és természetesen nem fordultak elő ezen a területen.
Meglepő módon a csirkék legközelebbi rokonai a vörös dzsungelszárnyasok, amelyek binomiális neve Gallus gallus. A házi csirke ennek a madárnak egy alfaja. A másik élő dzsungelmadarak a ceyloni dzsungelszárnyasok, a zöld dzsungelszárnyasok és a szürke dzsungelszárnyasok. Genetikai vizsgálatok kimutatták, hogy a házi csirke elsősorban a vörös dzsungelszárnyasok leszármazottja, de a másik három faj genetikai markerei is megjelentek a csirke DNS-ében. Ez a kutatás arra is rámutatott, hogy a csirkéket kezdetben Kína, Thaiföld és Mianmar egyes részein háziasították.
Mióta tartanak csirkét az emberek?
Évtizedeken keresztül azt hitték, hogy az emberek valamikor ie 2000 körül kezdtek csirkét tartani az Indus-völgyben. Néhány régészeti bizonyíték azonban arra utal, hogy a csirkéket már ie 6000-ben háziasították. Egyes kutatók még azt is feltételezik, hogy korábban háziasították őket. Ez azt jelenti, hogy a csirkék legalább 4000 éve, de akár 8000 évnél tovább is velünk vannak táplálék- és társasági forrásként.
Annak ellenére, hogy mióta tartunk csirkét, az emberek még mindig azon dolgoznak, hogy a házi csirke minőségét szelektív tenyésztéssel és dzsungelszárnyasokkal való keresztezéssel javítsák, hogy növeljék a szélsőséges hőmérsékleti érzékenységet és javítsák az immunitást. A szelektív tenyésztés jelentős különbségeket eredményezett a megjelenésre és kiállításra tenyésztett, valamint a hús- és tojástermelésre tenyésztett csirkék megjelenésében is.
Miért fontosak a csirkék?
Ha van csirkéd, nyilvánvalóan felismered fontosságukat a saját életedben, akár humorukról és társaságukról, akár az általuk biztosított tojásról és húsról van szó. De a csirkék hihetetlenül fontosak az emberiség egésze számára. A csirkék a kártevőirtás rendkívül hatékony és környezetbarát formája, és ismert, hogy megeszik az olyan veszélyes rovarokat, mint a kullancsok, skorpiók és termeszek. Emellett sokféle ételt fogyasztanak, így jó módja annak, hogy csökkentsék otthona hulladéktermelését. A csirkéket sokféle gyümölccsel, zöldséggel, sőt fehérjékkel és keményítőkkel is etethetjük. Egyetlen csirke havonta akár 2 kiló élelmiszer-hulladékot is eltávolíthat a szemetesből.
Talajviszonyok javítása
A háztáji csirkék tartása további előnyökkel járhat. Hatékony kerti talajművelők, mivel hajlamosak a talajba kaparni élelem után kutatva. Ha hagyja, hogy csirkék kóboroljanak a veteményeskertben a nem termesztési időszakban, javíthatja a talaj állapotát és megkönnyítheti a szerves anyagok lebomlását. Sokkal kisebb ökolábnyomot is termelnek, mint a kereskedelmi csirketenyésztési műveletek, amelyek arról ismertek, hogy hatalmas vízszennyező és kellemetlen szagforrások, valamint jellemzően egészségtelenek és stresszesek a csirkék számára.
Tojás
Az egyik legfontosabb erőforrás, amelyet a csirkék biztosítanak számunkra, a tojásaik. A csirke tojás nem csak ízletes és széles körben elérhető. Ezenkívül rendkívül egészségesek, tojásonként közel 7 gramm fehérjét tartalmaznak, miközben csak körülbelül 70 kalóriát tartalmaznak. Közel 5 gramm zsírt is tartalmaznak, csak 1. Ebből 5 gramm telített zsír. Tojásonként kevesebb, mint 1 gramm szénhidrátot tartalmaznak, így jó választás az alacsony szénhidráttartalmú diétákhoz, valamint kiváló kiegészítője a kiegyensúlyozott étrendnek. A csirke tojás kolint, luteint, vasat, kalciumot, magnéziumot, káliumot, cinket, B-vitamint, valamint A-, E- és K-vitamint is tartalmaz.
Bár a tojást gyakran koleszterinforrásnak tekintik, a vizsgálatok kimutatták, hogy a tojásban lévő koleszterin nincs hatással az általános koleszterinszintre vagy a szívbetegségek kockázatára. Egyes tanulmányok azt sugallják, hogy a tyúktojás segíthet csökkenteni a koleszterinszintet és csökkenti a szívbetegségek kockázatát egyes embereknél. A tojásban található koleszterin potenciális előnyei azonban kimutatták, hogy nem befolyásolják pozitívan a koleszterinszintet vagy a szívbetegségek kockázatát a cukorbetegeknél. Egy 2013-as tanulmány arra a következtetésre jutott, hogy azoknál az embereknél, akik napi három tojást ettek, általánosságban csökkent az LDL, vagyis a „rossz koleszterin”, és nőtt a HDL, vagyis a „jó koleszterin” szintje.
Elsődleges táplálékforrás
Maguk a csirkék is fontos táplálékforrást jelentenek az emberek számára szerte a világon. A csirkehús triptofánt tartalmaz, ami növelheti a szerotoninszintet, ami emelkedett hangulathoz vezethet. Gazdag foszforban, szelénben, kalciumban, kolinban, zsírsavakban és B12-ben is. A csirke különböző területei azonban eltérő tápértéket biztosítanak. Míg egy bőr nélküli csirkemell körülbelül 110 kalóriát és 1,5 gramm zsírt tartalmaz, egy bőr nélküli csirkemell körülbelül 170 kalóriát és 8 gramm zsírt tartalmaz. A bőr nélküli szárny és alsócomb tápanyagtartalma nagyon hasonló, mindkettő körülbelül 130-140 kalóriát és 4 gramm zsírt tartalmaz. Ha kíváncsi arra, hogy a csirke hogyan áll össze a többi baromfihússal, olyan tápanyagértékekkel érkezik, amelyek valamivel magasabbak a fürj- és pulykahúsnál, de alacsonyabbak a kacsahúsnál.
A csirke gyakran az egyik legolcsóbb hús a szupermarketben, ha nem a legolcsóbb. Ez annak köszönhető, hogy rengeteg csirke található, és a csirkefarmok képesek több állatot tartani kisebb helyeken, mint más típusú húsállatok, például tehén, sertés és pulyka. A csirke gyakran az egyetlen olyan hús, amely az élelmiszer-desszerteket felszolgáló boltokban kapható, és sok alacsony jövedelmű ember számára biztosít egészséges, sovány fehérjéhez való hozzáférést.
Befejezésül
A csirkék már régóta velünk vannak, és potenciálisan más háziasított állatokat, például juhokat is megúszhatnak a pénzükért. A csirkéket körülbelül 2000 évvel a pulykák előtt háziasították, és nagyjából egy időben, mint a kacsákat. Évezredek óta kivételesen fontos részét képezik az emberi életnek, de gyakran alulértékelik őket.
Nem titok, hogy változtatásokat kell végrehajtani a kereskedelmi csirketenyésztésben. Ez egy olyan iparág, amely tele van az állatok elhanyagolásával és néha egyenesen visszaélésekkel. A csirketartás negatív hatással van a környezetre, és rendkívül kellemetlen szagokat kelt, amelyeket a közelben élők nehezen tolerálnak. A csirkék kereskedelmi célú tenyésztése azonban megfizethetővé és elérhetővé teszi az egészséges étkezési lehetőséget sok olyan ember számára, akik egyébként nem férnének hozzá a sovány fehérjékhez, sőt egyáltalán nem férnének hozzá a fehérjékhez.
A húson és a tojáson kívül a csirkék fontosak a kis mezőgazdasági tevékenységekben, a háztáji gazdaságokban és a városi gazdálkodásban. Segítenek a betegségeket hordozó vagy a termést károsító kártevők elleni védekezésben, javítják a talajt és csökkentik a hulladék mennyiségét. Érdekes állatok is, amelyek sok ember számára nyújtanak társaságot. A csirkék tartása kifizetődő lehet, és sok ember számára javíthatja az általános életminőséget.
