A mellette lévő kanapén heverő elkényeztetett rohadt kutyusát nézve nehéz lehet elhinni, hogy őseinek valaha túl kellett élniük a vadonban. Nos, ez nem azt jelenti, hogy csivavák és játékuszkárok szaladgáltak a vadonban, és szarvast szedtek le étkezésre. Nem, azok a kutyák, akiket a mai ősöknek, a farkasoknak látunk, ur alták és túlélték az ember segítségét. De mi változott? Miért engedte meg egy olyan hatalmas állat, mint a farkas, hogy az emberek elég közel kerüljenek ahhoz, hogy társakká váljanak, és mikor történt ez?
A kutyák háziasításának idővonala meglehetősen vitatott. A tudósok mindig új dolgokat kutatnak és fedeznek fel világunkról, a múltról és a jelenről egyaránt. Bár sokan úgy gondolják, hogy a kutyákat először 40 000 évvel ezelőtt háziasították, az új bizonyítékok azt mutathatják, hogy a kutyák háziasítása akár 135 000 évvel ezelőtt is megtörténhetett. Egy dologban azonban a legtöbb kutató egyetért, az a kérdés, hogy miért háziasították a kutyákat. Az egyszerű válasz az, hogy az emberek látták, milyen hevesen vadásznak, és tudták, hogy ha maguk mellett tartanák őket, az könnyebbé és kényelmesebbé tenné számukra az életet.
Vegyünk egy pillantást a kutyák történetére, amikor azt hiszik, hogy háziasították őket, és hogyan segítették a korai embereket túlélni egy ilyen ördögi világban.
Kezdetben
A 20 000–40 000 évvel ezelőtti kutyák háziasításának legszélesebb körben elfogadott ütemtervét fogjuk használni, mivel az új bizonyítékokat még mindig gyűjtik és vitatják. Mielőtt megvizsgálná a háziasítást, meg kell értenie egy kicsit az ősökről. A szürke farkasokat modern kutyánk legközelebbi élő őseinek tekintik. A legtöbbünk azonnal azt gondolja, hogy a kutyák innen származnak; szürke farkasokból háziasították őket.
Lehet azonban, hogy nem ez a helyzet. Egyes tudósok úgy vélik, hogy a kutyák egy ősi farkasvonalból származnak, amely mára már kih alt. Akárhogyan is nézzük, a háziasítás a farkasokkal és a körülöttük lévő vadászokkal és gyűjtögetőkkel való interakciójukkal kezdődött 30 000 és 40 000 évvel ezelőtt.
Hogyan történt
A vadon élő farkasok hevesek. A közel 40 000 évvel ezelőtt a Földön kóborló farkasok még ennél is nagyobbak lettek volna. Ezeknek az állatoknak nagy bölényeket és más emlősöket kellett elpusztítaniuk a túléléshez. Ahogy áthaladtak a területükön, könnyű lett volna észrevenniük a túlélésre törekvő vadászokat és gyűjtögetőket. Az is logikus lenne, hogy a farkasok észrevegyék vagy megszagolják az emberek által fogyasztott táplálékot. A legtöbben úgy vélik, hogy ezek a törmelékek és maradékok hozták közel a tanulékonyabb farkasokat. Nyújt ez valami hasznot az embereknek? Nem, nem az elején. De ahogy a kapcsolat fejlődött, csak azoknak a farkasoknak lenne értelme, akik jól érezték magukat a korai emberek közelében, hogy elmerészkedjenek vadászati expedíciókra, esetleg meleget nyújtsanak a táborokban, sőt egy kis védelmet is nyújtsanak.
10 000 éven belül, vagyis 20 000 évvel ezelőtt, a bizonyítékok azt mutatják, hogy ezek a korai kutyák elkezdtek együtt mozogni az emberekkel. Ez a mozgás és a háziasítás az egész világon elterjedt, és a kutyákat különféle helyekre helyezték el. Ne feledje azonban, hogy ezek nem azok a kutyák, amelyeket ma ismerünk. A különböző fajták helyett most látjuk, ezek szabadtenyésztésű kutyák voltak. Mindegyikük hasonló volt. Nem kapták meg azt a luxust, hogy a házban éljenek, mint a mai háziállatok. Ehelyett oda mentek, ahová akartak, de az emberek és lakásaik közelében maradtak, köszönhetően közös érdeklődésüknek és élelemigényüknek. A régészeti feljegyzések szerint az első vitathatatlan kutya maradványai, amelyet emberei mellé temettek el, 14 200 évvel ezelőttre nyúlnak vissza. Vannak azonban vitatott maradványok, amelyek 36 000 évvel ezelőttre nyúlnak vissza.
Különböző helyek
Amint azt már említettük, a kutatók még mindig találnak olyan információkat, amelyek segítenek nekünk jobban megérteni a múltat. Ez az oka annak, hogy különböző hiedelmeket és különböző idővonalakat találhat a kutya háziasításával kapcsolatban, különösen akkor, ha szóba kerül a kutya háziasításának témája. Ennek legszélesebb körben elfogadott változata Eurázsiában található. Az általunk tárgy alt időszakban öt ősi vonalat fedeztek fel. Ide tartozik a Levant, Karélia, Bajkál-tó, ősi Amerika és Új-Guinea énekkutya. Az új bizonyítékok azonban azt mutathatják, hogy a háziasítás Szibériában is zajlott az Eurázsiában történtekkel egy időben. A témáról a mai napig vitatkoznak tudósok és régészek.
Nézd meg az idővonalat
Most, hogy megbeszéltük, hogyan zajlott a háziasítás, és röviden áttekintettük, hogy mikor, vessünk egy pillantást egy idővonalra, amely segít jobban megérteni, hogyan történhetett ez a folyamat.
- Ie. 4 millió évvel ezelőtt– őseink, az emberszabásúak, fejlődésnek indultak.
- 1,8 millió és 18 000 évvel ezelőtt i.e. – A Homo sapiens fejlődésnek indult.
- 17, 000 évvel ezelőtt I. e. – Egy háziasított kutyakövületet találtak a mai Yorkshire-nek nevezett Angliában.
- 15 000 – 10 000 évvel ezelőtt i.e. – két házikutya koponyáját találták meg Oroszországban.
- 12, ie 500 éve – Az ember szándékosan kezdett félig háziasított farkasokat tenyészteni vadásztáborokban való használatra.
- 12, 000 évvel ezelőtt I. e. – háziasított kutyák maradványait találták a mezolitikus lelőhelyeken Európában, Ázsiában és Amerikában.
- 10 000 évvel ezelőtt Kr.e. – egy háziasított kiskutya maradványait találták meg embereivel együtt egy temetkezési helyen elásva, ami azt mutatja, hogy a kutyákat társnak és a család részének tekintették ekkorra.
- 8, 000 évvel ezelőtt BCE – Irakban háziasított kutyacsontokat találtak, amelyek az első valódi változásokat mutatták a farkashoz képest. A csontok és a fogak kisebbek voltak, mint a korábban találtak.
- 5, ie 900 éve – A kutyák háziasítása Kínában kezdődik.
- 3, 000 évvel ezelőtt I. e. – Megjelentek a ma vérebként, tacskóként és rókakutyánként ismert fajták ősei.
- 2, 000 évvel ezelőtt BCE – A tacskó, agár és még a masztiff rokonait is az emberek vadászatra használták. A sakált azonban ez idő alatt szentként kezelték.
- 750 évvel ezelőtt BCE – Ez idő alatt kezdődött a változás a vadásztársból és az alárendelt lényből. A kutyákat inkább házi kedvencként kezelték. Még mindig vadászatra használták őket, de jobban törődtek velük.
- 1000 CE – Rómában és Kínában megkezdődött a céltudatos és szelektív tenyésztés. Ebben az időben a kutyákat nők ölebként is használták.
- 1, 100 CE – A háziasított kutyákra úgy tekintettek, mint olyan lényekre, akiket szeretnünk, tisztelnünk kell, és életünk részévé kell válnunk.
Végső gondolatok
Mint láthatja, a kutyák évezredek óta az életünk részei, akár farkas őseik mellettünk voltak a vadászat során, akár ölebként használták őket az ókori Rómában. Annak megértése, hogy mikor és hogyan történt a kutyák háziasítása, megmutatja, mennyire fontosak ezek az állatok az életünkben. Nemcsak a védelmezőink és a legjobb barátaink, hanem mellettünk álltak, miközben az emberi faj azzá nőtt, amilyenek ma vagyunk.
